Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A magyar Országgyűlés 2014. december 17-én meghozott határozatával március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította – tudhattuk meg dr. Szekeres Attila István heraldikustól, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökétől.
A Székely Nemzeti Múzeumban ez alkalomból megtartott előadásában a szakember ugyanakkor szent ereklyéink eredetéről és történetéről is értekezett. Elmondása szerint Magyarország jelenlegi, az Alkotmány által rögzített címere hosszú évszázadok alatt alakult ki. A pajzs második, vörös mezejében látható kettős ezüstkereszt például első alkalommal II. András uralkodása (1205–1235) idején jelent meg, és címerként IV. Béla alatt (1235–1270) állandósult. A pajzs első mezejének vörös–ezüst sávozott része pedig címerként először Imre király (1196–1204) 1202-es aranybulláján látható.
A sávozott rész, az Árpád-ház címere, a kettős kereszt a királyi hatalmat jelképezte. Magyarország ma hatályos címere először 1618-ban jelent meg, a pajzson a Szent Koronával, mely az ország egységét jeleníti meg.