FRISSÍTVE: A Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának ad otthont pénteken a Cotroceni-palota

A Bukaresti Kilencek – Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia – államfői tanácskoznak pénteken a Cotroceni-palotában. A csúcstalálkozó házigazdája a B9 két kezdeményezője, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök.

Az értekezletbe online kapcsolódik be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenbergnek egészségügyi problémák miatt kellett lemondani a németországi és romániai eseményekre szóló meghívásait.

Az államfők hivatalos fogadása 14:40-kor lesz a Cotroceni-palotában, a csúcsértekezlet 15 órakor kezdődik.

A román és a lengyel államfő 17:15-kor tart sajtótájékoztatót.

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a csúcstalálkozónak különös jelentősége van a jelenlegi biztonsági kontextusban, amelyet Oroszország Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziója, valamint a NATO keleti szárnyán fekvő államokat, de az egész euroatlanti térséget érintő közös és összetett kihívások határoznak meg.

A találkozó napirendjén szerepel a 2022. június 28-30. között Madridban tartandó NATO-csúcstalálkozó legfontosabb döntéseinek előkészítése, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeire és a NATO erre adott válaszlépéseire.

Klaus Iohannis szorgalmazni fogja az elrettentő és védelmi pozíció kiegyensúlyozott és egységesen megerősítését a keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Arra is rámutat majd, hogy a madridi csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az új stratégiai koncepció lesz, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a NATO irányvonalát.

A stratégiának a jelenlegi realitásra kell alapoznia, és Románia szorgalmazni fogja egy olyan koncepció elfogadását, mely a kollektív védelmet helyezi előtérbe, Oroszországot a NATO-t fenyegető veszélyként határozza meg, és minden szinten megerősíti a Szövetséget, hogy megfeleljen minden jelenlegi és jövőbeli kihívásnak – olvasható a közleményben.

A csúcstalálkozón szó lesz továbbá Ukrajna és a keleti szomszédságban levő partnerek ellenálló képességének növelésére irányuló támogatás folytatásáról, valamint a NATO „nyitott kapuk” politikájáról, többek között Finnország és Svédország csatlakozási folyamatával kapcsolatban.

A Bukaresti Kilencek megalakulását Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államelnök kezdeményezte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia.

Novák: a biztonság és a béke az első!

A biztonság és a béke az első! – hangsúlyozza pénteki Facebook-posztjában Novák Katalin köztársasági elnök, aki a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba.

„Megérkeztem a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására” – írta bejegyzésében Novák Katalin, emlékeztetve: a B9-ek – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.

A köztársasági elnök kiemeli: a mai államfői csúcson van miről beszélni, közös válaszokat kell találni a szomszédunkban zajló háborús kihívásokra.

„A biztonság és a béke az elsőt” – hangsúlyozta az államfő.

Novák Katalin pénteken felszólal a B9-konferencia plenáris ülésén, este pedig Klaus Johannis elnökkel lesz négyszemközti megbeszélése Bukarestben.

Biden: az Egyesült Államok elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelme mellett

Sikeres tárgyalást kívánt az Amerikai Egyesült Államok elnöke a Bukaresti Kilencek péntek délutáni csúcstalálkozója résztvevőinek.

Joe Biden egy Twitter-bejegyzésben azt írta, „türelmetlenül várja”, hogy viszontlássa a B9-ek államfőit a madridi NATO-csúcstalálkozón.

Az amerikai elnök ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok „elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelme, a régió energiabiztonságának megerősítése és Ukrajna támogatása mellett”.

Iohannis: a fekete-tengeri térség van a leginkább kitéve az orosz fenyegetésnek

A B9-ek képviselői „tartalmas véleménycserét” folytattak a biztonsági fejleményekről és az azokra adott szövetséges válaszlépésekről, hangsúlyozva, a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét – jelentette ki Klaus Iohannis a kelet- és közép-európai NATO-tagországok pénteki államfői találkozóját követően.

A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell „az új biztonsági paramétereket”, kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak.

Iohannis kiemelte, a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét. Beszélt a NATO-jelenlét megerősítésének fontosságáról a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.

A román elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t „a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé” teszi.

Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is.

Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak.

Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez. 

Lengyel államfő: erősebb NATO-jelenlétre van szükség a régióban

A B9-csúcson részt vevő országok „erősebb előretolt NATO-jelenlétet” szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának.

„Úgy gondoljuk, nem csupán Ukrajna érdeke megvédenie önmagát, szuverenitását, függetlenségét és szabadságát, hanem a mi, a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon” – mutatott rá Duda a hivatalos tolmácsolás szerint a Iohannis elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.

A megbeszélések következtetéseit ismertetve Andrzej Duda kifejtette: „erősebb előretolt NATO-jelenlétre van szükség, ami erősebb védelmet is jelent” a régiónak. Ki kell terjeszteni a jelenlétet Bulgáriára, Magyarországra és Szlovákiára is. Emellett a keleti szárnyon a harccsoportokat dandár rangra kell emelni, utóbbiakat legalább 3000 katona alkotja – magyarázta a lengyel elnök.

„Remélem, hogy az itt meghozott döntések hozzá fognak járulni biztonságunk növeléséhez. (…) Közös nyilatkozatunk a NATO-ban meglévő egység egyik jele. A B9-országok NATO-tagállamok. Azonban az első vonalban vagyunk, mivel Csehországon és Bulgárián kívül mindegyikünknek van közös határa vagy Ukrajnával vagy Oroszországgal. Nem kétséges tehát, hogy NATO-tagállamokként most nagyon különleges helyzetben vagyunk. A NATO szeme rajtunk áll. A ma meghozott döntések nagy fontossággal fognak bírni” – fogalmazott Lengyelország elnöke.

(Agerpres)