Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a tárcavezető az ingatlan jelenlegi tulajdonosával, a kolozsvári képzőművészeti egyetem rektorával és rektorhelyettesével találkozott. A beszélgetésen Cseke Attila elmondta, hogy az RMDSZ számára az épület teljes körű restaurálása prioritás, a fejlesztési minisztérium biztosíthatja a munkálatokhoz szükséges pénzügyi erőforrásokat.
A Kolozsvár szívében található középkori műemléképület Kolozsvár legrégebbi lakóháza, a huszadik század dereka óta nem volt felújítva, akkor Kós Károly vezetése alatt restaurálták. Azóta csak kisebb javításokat végeztek rajta annak érdekében, hogy tantermeket és kiállítótereket alakítsanak ki benne. Az épület nem látogatható annak ellenére, hogy évente több tízezer turista keresi fel.
Cseke Attila rámutatott, hogy általános felújításra van szükség, amely során az épület tartószerkezetét is megerősítik. „A felújítást követően Mátyás király szülőháza ismét megnyílhatna, (…) és méltó jelképe lehetne Kolozsvárnak, Erdélynek” – mondta a tárcavezető. Közölte, hogy az ingatlan a felújítás után is a képzőművészeti oktatást szolgálná.
A tervezett teljes felújítás után látogathatóvá válik Mátyás király kolozsvári szülőháza, de nem tárgyaltak arról, hogy a kincses város egyik legjelentősebb műemlékéből kiköltözzék a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, és az épület teljes egészében múzeummá alakuljon.
Erről Cseke Attila fejlesztési miniszter beszélt egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva. A miniszter az épületben tett csütörtöki látogatását követően bejelentette, hogy a tárca finanszírozza a Mátyás-szülőház teljes felújítását. Elkészítteti az épület restaurálási tervét és megpályáztatja a felújítás kivitelezését is.
Cseke Attila elmondta: az egyetem vezetőivel folytatott beszélgetésen azt kérte, hogy a felújítás után az épület váljon látogathatóvá, az épületben legyen egy emlékhely, egy kiállítás, mely a ház szülöttjére, Mátyás királyra emlékeztet. Hozzátette: a tény, hogy a minisztérium költségvetéséből újítják fel a műemléképületet, új perspektívát ad Kolozsvárnak és a helyi magyar közösségnek is. A miniszter hozzátette: az egyetem továbbra is kiállítási és oktatási célokra használja az épületet. Az oktatási intézmény elköltöztetéséről azért nem tárgyalhatott, mert ez nem az ő hatásköre.
A miniszter kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca finanszírozásával épül fel a Kolozsvári Zeneakadémia új épülete, mely Románia legkorszerűbb koncerttermét is magában foglalja majd.
Arra is kitért, hogy a tárca nekilátott a romániai építési szabályozások újrafogalmazásának, hiszen a legtöbb szabályozás a kilencvenes években készült és elavult.
Közvitára bocsátották ugyanakkor az építési szakértők vizsgáztatási rendszerének a megreformálását rögzítő miniszteri rendelettervezetet is. Cseke Attila elmondta: a romániai építészeti szakértők több mint fele 70 év fölötti, további 22 százalék pedig 60 és 70 év közötti. Ha nem nyitják meg a szakértői szakmát a fiatalabb generációk számára, a szakemberhiány fékezheti a tervezett beruházásokat. Hozzátette: az országban csupán 41 tűzvédelmi szakértő dolgozik, 24 megyében egyáltalán nincsen ilyen szakértő és a képesítéssel rendelkezők eddig akadályozták azt, hogy más is bekerüljön a szakmai csoportba.
(MTI)