A jövő repülőtere épül Vidombákon

Nem egy „akármilyen reptér”, hanem egy modern, szellős, minden igényt kielégítő, „személyiséggel rendelkező” repteret, tulajdonképpen a jövő repülőterét építjük Vidombákon, amit igenis befejezünk 2020-ra – mondta el hét elején Jakab István-Barna, a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér projektet felügyelő részleg engedélyeztetéséért felelős tanácsos. A Brassó megyei tanácsnál tartott sajtóértekezleten részt vett Tamás Sándor és Antal Árpád is.

A projekt részleteit bemutató előadáson elhangzott: túl a kereskedelmi és gazdasági forgalmon, a repülőtér több millió euró közvetlen pénzmegtakarítást jelent Brassó, Kovászna és Maros megye lakosainak.

Az összeget onnan számolták ki, hogy jelenleg a három megye lakóinak átlagosan három óra autóútba kerül, hogy elérjenek a környéken lévő öt repülőtér valamelyikéhez. A vidombáki reptér beindulásával ez az időtartam egy órára zsugorodik, ami egymillió utassal számolva egy év alatt négymillió óra utazás és az ezzel járó üzemanyag megtakarítását eredményezi, csak ez utóbbi – hozzávetőleges számítás szerint – 5,6 millió euróra rúg – magyarázta Jakab István-Barna.

A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér projektet felügyelő részleg engedélyeztetéséért felelős tanácsos emlékeztetett: 2013–2014-ben megépítették a kifutópályát, 2017-ben rendezték a terület jogi helyzetét, 2017–2018-ban megtervezték a gurulóutakat és parkolókat, valamint az utasterminált, amelyre most kivitelezőt keresnek. „Egy laza, szellős, könnyen bővíthető utasterminált terveztünk, amely nem csak a repülést szolgálja, hanem helyet kapnak benne a kereskedelmi és szolgáltató egységek is” – mondta.

Nem árt tudni, hogy egy reptér bevételének 40 százaléka nem a repüléssel kapcsolatos tevékenységből származik. Ennek a 40 százaléknak több mint fele (58%-a), tehát az összbevétel 20 százaléka a duty-free üzletek által befizetett bérleti díjakból jön be, tehát igenis meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a turista pénzt költsön – nyomatékosította. A tanácsos kitért arra is, hogy az ellenőrzési és navigációs rendszerben is újítást vezet be a vidombáki repülőtér, hiszen Romániában itt alkalmazzák először a virtuális irányítótornyot.

„Ez azt jelenti, hogy nem egy költséges, magas irányítótornyot építünk, hanem egy panoramikus rálátást biztosító kamerarendszert telepítünk. Ez nem csak olcsóbb, hanem jobb és hatékonyabb is, hiszen a kamera »látja« a szabad szemmel még nem látható repülőket is, azonosítani tudja éjszaka és ködben, a levegőben és a földön egyaránt, de – ami legalább ennyire fontos – látja és azonosítja a repülés szempontjából veszélyes állatokat is, legyenek azok a földön vagy a levegőben” – részletezte a tanácsos.
Alexandru Anghel projektkoordinátor kifejtette: ezen kívül is romániai szinten még nem látott megoldásokat vezetnek be. Ezek közé sorolta, hogy a légikikötőt koncesszióba adják. Ennek számos előnye van, mert a működtető „saját partnereivel érkezik”, így a fejlődés sokkal gyorsabb lesz, mintha a megyei tanács próbálná lépésről lépésre előre vinni az ügyet. Nem utolsó szempont az sem, hogy a törvénykezés már most sem nagyon támogatja a helyi hatóságok kereskedelmi tevékenységét, de 2023-tól az uniós normatívák egyenesen megtiltják, és minden erre költött pénz állami támogatásnak minősülne.

„Paradigmaváltás történt a regionális fejlesztési politika terén, úgy is fogalmazhatnék, hogy véget ért a száz év magány, ami alatt mindenki kizárólag a maga városa, a saját megyéje érdekeiért küzdött. Ez volt az első év, amikor mi, háromszékiek lobbiztunk egy Brassó megyei beruházásért” – mondta el a bemutatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Antal Árpád szerint olyan országban élünk, ahol minden „túlpolitizált”. „Idén arra használtuk országos politikai befolyásunkat, hogy a brassói reptérnek támogatást szerezzünk. Mindannyian tudjuk, hogy ez a projekt mostohagyermeke Bukarestnek, sosem támogatták. Úgy érzem, sikerült lerombolni egy mítoszt, amely szerint ezt a repteret sosem támogatná a kormány” – emelte ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Mint ismeretes, a brassói légikikötő megépítésére az országos költségvetésben 23 millió lejt különítettek el, ebből tíz millió lejt a háromszékiek közbenjárására kaptak meg. A reptér befejezéséhez 354 millió lejre van szükség, ebből 258 millió lejt hitelből, költségvetési többletből, a központi költségvetésből tudnak fedezni.