A kisebbségi kerettörvény elfogadása is szerepel az új kormány programjában

A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a beiktatásra váró, Florin Cîțu vezette jobbközép kormány programjában, amelyet szerdán tettek közzé a parlament honlapján.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelvhasználatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek.

Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelvhasználat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.

Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tariceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.

A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, „az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva” szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyesbizottság tevékenységének újraindítását sürgeti.

A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar-román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.

Igazságügy

Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a politikum befolyásától való mentesítését vállalja a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta koalíció a 2020-2024-es kormányprogram tervezetében; a védelem terén a védelmi technológia korszerűsítését jelölik meg az egyik legfontosabb célkitűzésként, a külügy terén a diaszpóra képviseletének megerősítését, a belügy terén pedig egy új közrendészeti és közbiztonsági stratégia kidolgozását.

A parlamentbe szerdán benyújtott kormányprogram szerint ‘a jogállam az egyik legfontosabb alapelve bármely működőképes demokráciának, amelyben az államhatalom törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalomra válik szét’, emiatt rendkívül fontos, hogy az igazságszolgáltatás független, pártatlan, hatékony és hozzáférhető legyen minden állampolgár számára. Rendkívül fontos ugyanakkor folytatni a korrupció elleni harcot, és ennek érdekében vissza kell állítani a korrupcióellenes ügyészség (DNA) igazságszolgáltatásban elkövetett korrupcióval kapcsolatos hatáskörét.

Az elkövetkező négy évben ugyanakkor mindenképpen szükség van az alkotmánymódosítást napirendre tűzni és véghez vinni, tekintve, hogy az elmúlt években számos alkotmányossági válság következett be – mutat rá a kormányprogram.

Az igazságszolgáltatási rendszerben történt esetleges bűncselekményeket kivizsgáló speciális ügyészi osztály (SIIJ) felszámolása szintén prioritást élvez, a szakminiszter a kormány beiktatását követően a legrövidebb időn belül törvénytervezetet nyújt be ennek érdekében. Emellett prioritás az Igazságügyi Felügyelet átszervezése, illetve a bírák és ügyészek korengedményes nyugdíjazási rendszerének megszüntetése, mivel a 2022. január elsejére betervezett intézkedés jelentősen csökkentené a nagy tapasztalattal rendelkező és a felsőbb szintű bíróságokon és ügyészségeken tevékenykedő személyzet számát a rendszerben, ami negatív hatással lehet az igazságszolgáltatás minőségére.

A kormányprogramban szerepel még célkitűzésként a főügyészség, a DNA és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőségének kinevezésére vonatkozó eljárás megváltoztatása, olyan értelemben, hogy csökkentsék a politikum befolyását és növeljék a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerepét ebben a folyamatban. A kinevezési javaslatokat az igazságügyi miniszternek kell megtennie a jelöltek átlátható és objektív eljárással történő kiválasztását követően, a CSM-nek kell igazolnia a verseny eredményét, a tisztségbe való kinevezés pedig az államelnök hatáskörében lesz. Az így kinevezett vezetőség menesztése pedig hasonló eljárással kell hogy történjen.

Védelem

A védelem terén öt alapvetően fontos elemre van szükség: a felszerelés magas szintű technológiájára, művelt és jól képzett humán erőforrásra, a belföldi védelmi ipar újraindítására, a tudáson és innováción alapuló intézményi kultúra kifejlesztésére és a nemzeti ellenállóképesség fejlesztésére, beleértve a lakosság és a terület védelmének felkészítését – olvasható a kormányprogramban.

Emiatt a középtávra szóló célkitűzések között van egy olyan politikai és törvényes keret kifejlesztése, amely biztosítaná a korszerűsítést, Románia stratégiai fontosságának növelését a NATO-n és az EU-n belül, az USA-val való stratégiai partnerség megerősítését, a védelmi technológia korszerűsítését.

A külügyminisztérium négy évre szóló tervei között szerepel az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetése, illetve a diaszpórai képviselet megerősítése, a külhoni román állampolgárokat képviselő törvényhozók számának növelése. A miniszterelnök fennhatósága alatt létrehoznak egy Diaszpóra Csapatot, amelyben a külügyi, belügyi, a munkaügyi, igazságügyi, oktatási, művelődési tárca képviselteti magát, és amelynek a diaszpórát érintő stratégia kidolgozása és a külhoni román állampolgárok ügyeinek koordinálása lesz a feladata, figyelembe véve, hogy a ‘Románia szomszédságában élő történelmi román közösségek mellett több mint 4 millió román állampolgár él jelenleg az ország határain kívül, azaz az ország állampolgárainak több mint 20%-a’.

Emellett a kormány folytatja erőfeszítéseit a schengeni térséghez és euróövezethez való csatlakozás érdekében, és különös hangsúlyt fektet a NATO keleti szárnyának megerősítésére, amely a Fekete-tenger térségének biztonságát is szavatolja.

Külügy

A külügyminisztérium négy évre szóló tervei között szerepel az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetése, illetve a diaszpórai képviselet megerősítése, a külhoni román állampolgárokat képviselő törvényhozók számának növelése. A miniszterelnök fennhatósága alatt létrehoznak egy Diaszpóra Csapatot, amelyben a külügyi, belügyi, a munkaügyi, igazságügyi, oktatási, művelődési tárca képviselteti magát, és amelynek a diaszpórát érintő stratégia kidolgozása és a külhoni román állampolgárok ügyeinek koordinálása lesz a feladata, figyelembe véve, hogy a ‘Románia szomszédságában élő történelmi román közösségek mellett több mint 4 millió román állampolgár él jelenleg az ország határain kívül, azaz az ország állampolgárainak több mint 20%-a’.

Emellett a kormány folytatja erőfeszítéseit a schengeni térséghez és euróövezethez való csatlakozás érdekében, és különös hangsúlyt fektet a NATO keleti szárnyának megerősítésére, amely a Fekete-tenger térségének biztonságát is szavatolja.

Belügy

A belügyminisztérium célkitűzései között egy új közrendészeti és közbiztonsági stratégia kidolgozása áll, amely hangsúlyt fektet a rendőrök aktív utcai jelenlétére, a belügyminisztériumi struktúrák személyzeti hiányának a megoldására, a közigazgatási folyamat egyszerűsítésére és a szolgáltatások digitalizálására.

Az új stratégia gyakorlatba ültetése emelni fogja az állampolgárok, helyi közösségek biztonságát és a bűnözés megelőzését célzó mechanizmusok hatékonyságát, többek között a belügyi struktúrák – főként a rendőrség és csendőrség – közötti kompetencia-átfedések kiküszöbölésével.

A személyzeti hiányra vonatkozóan a kormányprogram megjegyzi, hogy 2020. szeptember 30-án a belügyminisztériumban létező állásoknak csupán 84,97%-a volt betöltve, 25.300 alkalmazott pedig nem dolgozik 5 évnél régebben a belügy intézményeiben.

A kormányprogram értelmében a közúti jogszabályok terén hozandó megfelelő intézkedésekkel emelnék Románia közúti biztonságát is, amely európai szinten az utolsó helyen áll.

A csendőrség átszervezése a határrendészet mintájára szintén a prioritások közé tartozik – derül még ki a kormányprogramból.

Oktatás

A kormányprogram leszögezi, a 2021-2024-es időszakban gyakorlatba kívánják ültetni és működőképessé tenni a Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett Művelt Románia projektet, amely egyébként a parlament által elfogadott nemzetvédelmi stratégiának is része.

Az elképzelés gyakorlatba ültetése érdekében a kormány 2024-ig fokozatosan tervezi emelni az oktatásra szánt összeget, míg végül a bruttó hazai termék (GDP) 6%-át, vagyis az országos költségvetés 18%-át fordítják az oktatás, és a GDP 1%-át, azaz az országos költségvetés 3%-át a kutatás finanszírozására.

Az oktatási fejezetben többek közt olyan célkitűzések jelennek meg prioritásként, mint a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását garantáló törvényi keret koherensebbé és átláthatóbbá tétele, az iskolák és egyetemek létrehozásának megkönnyítését elősegítő bürokráciamentesítés; a pedagógusi karrier reformja, érdemalapú bérezés, gyakorlati oktatás; az oktatási rendszer digitalizációja, az adatbázisok összekapcsolása, Wi-Fi kampuszok, virtuális könyvtárak létrehozása, digitális kompetenciák fejlesztése; társadalmi integrációs programok, esélyegyenlőség, az iskolaelhagyás és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása.

A dokumentum szerint a kormány országos stratégiát kíván kidolgozni annak érdekében, hogy nőjön a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok román nyelvtudási szintje. Ehhez cserediák-programokat, román nyelvtáborokat, román könyvalapokat vezetnének be.

Az oktatás digitalizációja fontos eleme a kormányprogramnak, ennek keretében bevezetik az elektronikus portfólió rendszerét. Az elektronikus portfólió a diák jegyeit, kiértékelését, a tanárok megjegyzéseit és javaslatait tartalmazza majd.

Egészségügy

Az egészségügyre vonatkozó fejezet központi eleme a megelőzés jelentőségének növelése, a lakosság várható élettartamának növelése, az életminőség javítása, a rendszer strukturális reformja.

Az egészségügyre elkülönítendő összeget növelni kívánja a Cîţu-kormány oly módon, hogy végül elérje a GDP 6%-át, ugyanakkor az egészségügyre fordítandó uniós alapok összegét is jelentősen emelné.

Az új kabinet célja továbbá, hogy a nyugdíjrendszer második és harmadik pillérének mintájára nyisson többféle biztosító felé, oly módon, hogy az állam mindeközben megtartja szabályozói, finanszírozói és akár a biztosítási szolgáltatásokat is ellátó szerepét a CNAS-on keresztül.

A kormányprogramban szerepel új kórházak építése, a meglévők kibővítése, az onkológiai, szív- és érrendszeri betegségeket ellátó intézmények infrastruktúrájának bővítése. Az európai alapokból legalább 2,8 milliárd eurót terveznek a regionális kórházak építésére fordítani. Ezen kívül tíz kórház (többek közt szülészetek) építését tervezik, 4 milliárd lejes beruházással, a meglévő kórházépületek felújítására 140.000.000 lejt, az egészségügyi géppark bővítésére 1.250.933.000 lejt terveznek költeni 2021 és 2024 között.

A programban szerepel a COVID-19 világjárvány visszaszorítását és hatásainak kezelését célzó átfogó projekt, valamint a külföldön dolgozó romániai kutatók hazatérésének bátorítása, illetve az orvosok, gyógyszerészek hátrányos helyzetű régiókban való elhelyezkedésének bátorítása.

Fejlesztés, közigazgatás

Közmunkálati, fejlesztési és közigazgatási téren a fő célkitűzés Románia régióinak egymással összhangban történő fejlesztése, a kevéssé fejlett megyék felzárkóztatása a fejlettebb régiókhoz, a közszolgáltatások minőségének javítása.

Víz- és csatornahálózatokra 8 milliárd lejt, vízellátó rendszerek, emésztőgödrök és szennyvíztisztító berendezések beüzemelésére 250 millió lejt készül költeni az új kormány.

A megyei és helyi utak 70%-át, vagyis 7000 km megyei és 20.000 km helyi utat szándékoznak felújítani, összesen 32 milliárd lejes beruházással – derül ki a kormányprogramból.

A Cîţu-kabinet tervei között szerepel 2500 iskola, óvoda és bölcsőde építése 12,5 milliárd lej ráfordításával, 40 kampusz építése 2 milliárd lejből, 30 egyetemi bentlakás (összesen tízezer férőhellyel) 1,4 milliárd lejből, nyolc egyetemi központ felújítása 1,5 milliárd lejből, 40 iskolai üdülőtábor létrehozása egymilliárd lejből és 40 iskolai dokumentációs központ 400 millió lejből.

Vidéken 1450 orvosi rendelőt terveznek építeni 9,5 milliárd lejes beruházással, kétmilliárd lejből 25 megyei kórházat, 4 milliárd lejből 110 városi kórházat fognak felújítani a program értelmében.

A közigazgatásban a digitalizáció, a közszolgáltatások egyszerűsítése és bürokráciamentesítése, az online szolgáltatások széles körű bevezetése, az állampolgárok elektronikus identitás- és lakhelynyilvántartásának kialakítása a cél.

A köztisztségeket mentesíteni szándékoznak a politikai befolyástól, és az a tervük, hogy a köztisztviselői szakma vonzóbb legyen, több fejlődési lehetőséggel – derül ki a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta koalíció kormányprogramjából.

Munkaügy

A kormányprogram munkaügyi fejezetében az a terv olvasható többek közt, hogy az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség (ANOFM) által évente létrehozott képzési programok helyett a munkaadók saját maguk kezelhetik majd az alkalmazottaik képzéséhez szükséges vissza nem térítendő európai forrásokat, ugyanis a versenyszférában tevékenykedő munkaadók jobban ismerik saját alkalmazottaik szükségleteit, mint egy közintézmény.

A világjárvány ugyanakkor ahhoz a tanulsághoz vezetett minket, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerő technológiai képzésére, amely szükség esetén lehetővé teszi a távmunkára való átállást. Kiemelten kell kezelni a foglalkoztatás szempontjából hátrányban lévő kategóriákat: a 16-29 éves korosztályt, az 50 év fölöttieket, a hátrányos helyzetű közösségekhez tartozó vagy fogyatékkal élő személyeket, és külön figyelmet igényelnek a külföldről hazatelepülni vágyó állampolgárok is – derül ki a kormányprogramból.

A munkavállalás megkönnyítése érdekében ugyanakkor hozzáférhetőbbé kell tenni a képzéseket azok számára is, akik 4 elemi osztályt végeztek el.

Kultúra

A kultúra terén gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy az ágazatban tevékenykedő személyek és szervezetek számára jogi, anyagi és szociális biztonságot nyújtsanak – állítja a leendő kabinet.

A dokumentum kitér arra, hogy az Európai Unióban dolgozó munkavállalók 3,7%-a a kulturális ágazatban dolgozik, és ez ‘valószínűleg’ Romániában is így van, noha csak 2020-tól lesz erre vonatkozó kimutatás. 2018-ban a kulturális ágazatból folyt be Románia bruttó hazai termékének (GDP) 3,6%-a, ez több, mint a turizmusból, a pénzügyi szolgáltatásokból vagy a kitermelőiparból származó összeg.

A kultúra (vagyis a vizuális művészetek, az előadóművészetek, a szórakoztatóipar, a kulturális örökség, a kulturális és kreatív ipar) önálló területként kezelendő, mert értékteremtő jellege van mind az állampolgárok, mind a társadalom számára. Éppen ezért meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a többi ágazattal együttműködésben fejlődjön – olvasható a programban.

Digitalizáció

A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció nagy hangsúlyt szándékozik fektetni Románia digitalizációjára a következő négy évben. Ez szükséges ugyanis a gazdaság, a közigazgatás és a teljes társadalom gyökeres reformjához, a közszféra teljesítőképességének növeléséhez.

A digitális gazdaságra és társadalomra való áttérés érdekében versenyképes technológiákra van szükség. Így valósítható meg a kormány azon célkitűzése, hogy a román társadalom és gazdaság fenntartható fejlődésén alapuló új paradigmát honosítson meg, és valós konvergenciát teremtsen meg európai uniós partnereivel – szögezi le a dokumentum.

A digitalizáció négy stratégiai pontja a digitális közigazgatás, a digitális gazdaság, a digitális oktatás és a romániai társadalom digitális kompetenciáinak fejlesztése.

Pénzügy

A nyugdíjpont értéke továbbra is évente nőni fog az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér-növekedés legalább 58,5%-ával – áll a Florin Cîţu kijelölt miniszterelnök által szerdán benyújtott kormányprogramban.

A dokumentum a speciális jogszabályok által létrehozott privilégiumok eltörlését tűzi ki célul, és a hozzájárulás elvét tekinti minden nyugdíj kiszámítási alapjának.

A nyugdíjpont értéke évente növekedik az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér-növekedés legalább 58,5%-ával – írja a kormányprogram, amely egy olyan mechanizmus kidolgozását is előirányozza, amely lehetővé teszi a nyugdíjpont éves növekedésének kiszámíthatóságát.

Bár Romániában az Európai Unió többi országához képest alacsony az adókból és illetékekből származó bevételek aránya a bruttó hazai termékben (GDP), a kormánykoalíció nem tervezi növelni ezeket, hanem az adóbehajtás hatékonyságának növelését tűzi ki célul.

A jobb adóbehajtás érdekében egyszerűsítik a rendszert és visszaszorítják a bürokráciát, ami ösztönzi az önkéntes törvénykövető magatartást, támogatja egy igazságosabb, hatékonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb adórendszer kialakítását.

A dokumentum szerint egyebek mellett a következőket veszik figyelembe: megfelelő korrekciók alkalmazása, hogy a belső és külső gazdasági egyensúlyhiány fenntartható szinten maradjon; a költségvetési politika anticiklikus jellegének fenntartása, a költségvetési kockázatok csökkentése és az euróövezetéhez hasonló hosszú távú inflációs várakozások rögzítése; a pénzügyi-számviteli adatok elektronikus továbbítási rendszerének bevezetése a jogszabályoknak való önkéntes megfelelés operatív és alacsony költségű ellenőrzésének érdekében.

A program szerint javítják a jövedéki adók, az áfa és a vámok beszedésének hatékonyságát a magas adókockázatú áruk behozatalának figyelemmel kísérésével és a határátkelők korszerűsítésével.

Egy másik célkitűzés a Bukaresti Értéktőzsde feltörekvő piaci státusának megszilárdítása és fejlesztése az új (részben állami tulajdonban lévő) társaságok tőzsdei bevezetésének aktív támogatásával, a kötvénypiac ösztönzésével, többek között adókedvezmények révén, az átláthatóság, a finanszírozáshoz való hozzáférés növelése érdekében. Új befektetési és megtakarítási lehetőségeket teremtenek a lakosság számára; fenntartják az állami tulajdonban lévő bankok megfelelő kapitalizációját, és bevezetik ezeket a bukaresti tőzsdére; támogatják az állami garanciaprogramok folytatását a kiemelt gazdasági ágazatokban és ezzel a hitelnyújtás visszatérését a nem pénzügyi vállalkozások szektorába.

„2021-ben hatásvizsgálatot készítenek lehetséges adókedvezmények bevezetéséről, ide értve minimálbér után fizetendő adók és járulékok csökkentését is’ – áll még a dokumentumban.

Infrastruktúra

Ezer kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tűzte ki célul az új kormány a következő négy éves időszakban.

A tervek között szerepelnek többek között a következő sztrádák és gyorsforgalmi utak: a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as Marosvásárhely – Târgu Neamţ – Iaşi – Ungheni autópálya (36 milliárd lejes kivitelezési irányárral), a 421 kilométeres A7-es Ploieşti – Buzău – Focşani – Bákó – Paşcani – Suceava – Siret sztráda (8,2 milliárd lejes költségvetéssel), az A13-as sztráda 8,8 milliárd lejes költségvetésű 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között, illetve 125 kilométeres szakasza Szeben és Brassó között (7,1 milliárd lej), a Craiova – Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakasza (1,3 milliárd lejes költségvetés), a Sepsiszentgyörgy – Gyergyóditró, valamint Szováta – Csíkszereda gyorsforgalmi utak, illetve a dobrudzsai gyorsforgalmi utak, melyeknek a megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt.

A 2021-2024-es időszakban ugyanakkor tervezik megközelítőleg 370 kilométernyi körgyűrű terelő és bekötő út építését és kiterjesztését is, melyeknek költségvetését mintegy 5,5 milliárd lejre becsülik. Szerepel itt többek között a fővárosi körgyűrű kiterjesztése, Temesvár déli körgyűrűje, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Galac, Târgu Jiu körgyűrűje. Új projektnek számít ugyanakkor Kolozsvár metropolisz-övezetének körgyűrűje, Temesvár nyugati körgyűrűje, Segesvár, Vaslui, Râmnicu Vâlcea terelőútja.

A tervezetben szerepel még a megkezdett projektek befejezése is, úgy mint az A3-as jelzésű erdélyi autópálya 155 kilométeres szakaszának kivitelezése, az A1-es Nagyszeben – Piteşti sztráda befejezése, az A10-es Szászsebes – Torda pálya 2-es szakaszának megvalósítása.

A Prahova-völgyi zsúfolt forgalom ügyét is meg szeretné oldani a kormány az elkövetkező négy évben – áll még a dokumentumban.

(MTI/Agerpres)