A külügy cáfolja, hogy a deveselui rakétavédelmi rendszer sértené az INF-szerződést

Cáfolta a román külügyminisztérium, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemei sértenék a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés rendelkezéseit.

Pénteken kiadott közleményében Bukarest „irrelevánsnak” minősítette az orosz védelmi minisztérium erről szóló álláspontját, leszögezve, hogy a dél-romániai Deveselun felállított, ballisztikus rakéták elfogását szolgáló rakétaelhárító rendszer nem képezi az INF-szerződés tárgyát.

A Teodor Melescanu külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtikár közti egyeztetés nyomán kiadott bukaresti kommüniké a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira hivatkozik, amelyek leszögezik, hogy az euroatlanti térség védelme szempontjából nélkülözhetetlen rakétaelhárító rendszer – amelynek egy részét Románia fogadta be – nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást.

„Az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan félretájékoztat, amikor ennek ellenkezőjét állítja, és csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy maga sérti meg az INF-szerződést” – állítja a bukaresti külügyminisztérium.

A bukaresti tárca arra reagált, hogy Oroszország a Romániában telepített Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer és csapásmérő drónok megsemmisítését követelte az Egyesült Államoktól csütörtökön.

Washington múlt pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

(MTI)