A külügy szerint busszal szállított szavazók miatt voltak zsúfoltak a külföldi szavazókörök

A külügyminisztérium szerint nagy számú külföldön élő román állampolgárt autókkal és autóbuszokkal vittek szavazni május 26-án, ezzel is magyarázható, hogy túlzsúfoltakká váltak az ország határain túl kialakított szavazókörzetek.

Az Agerpres hírügynökség igénylésére a külügyi tárca elküldte annak a jelentésnek a kivonatát, amelyet a május 26-án tartott európai parlamenti választások és referendum alkalmával történtek ügyében folytatott kivizsgálásról készítettek a minisztérium illetékesei. A dokumentum szerint „nagy számú külföldön élő román állampolgárt szervezett módon, 5-6 autóbusszal vagy személyautókkal vitték szavazni, ami automatikusan oda vezetett, hogy óriási nyomás nehezedett a szavazókörzetekre, és a választópolgárok döntését is befolyásolták”.

„Ezek a csoportok nagyrészt a szavazókörzetek környékén maradtak, és incidenseket okoztak az urnazárásra kivonult rendfenntartó erők érkezéséig” – áll a jelentésben.

A történtek kapcsán behívták egyeztetésre azoknak az országoknak a román nagyköveteit, ahol problémák adódtak, hogy azonosítsák ezek okait és állapítsák meg az egyes érintettek felelősségét, ugyanakkor javaslatokat várnak a külföldi szavazás megszervezésének módosítására.

A külföldi szavazókörzetek számának jelentős növelése nem bizonyult elégségesnek, a jelenleg hatályba levő törvények alapján azonban a külügyminisztériumnak nincsen több erőforrása a megfelelő logisztika biztosításához – mutat rá a szaktárca, amely javasolni fogja, hogy a külföldön élő román állampolgárok esetében vezessék be a többnapos szavazást. „Más lehetőségek, mint az elektronikus vagy a levélszavazás, további problémákat szülnének, ezekben az esetekben ugyanis előzőleg minden állampolgárnak névjegyzékbe kellene vétetnie magát, hogy élhessen szavazati jogával” – teszik hozzá.

A külügy ugyanakkor leszögezi, mivel az EP-választásokkal egy időben referendum is zajlott, két percről hét percre nőtt a szavazási idő, lévén, hogy két listát kellett vezetni (kézírással), három szavazócédulát kellett átadni, majd ezeket külön urnákban kellett elhelyezni.

A szaktárca szerint az is nehezítette a szavazást, hogy a politikai pártok nagy része nem jelölt ki képviselőket a külföldi szavazókörzetek választási bizottságaiba, ugyanakkor a részvételt monitorozó informatikai rendszer is lassította a folyamatot.

„Mindegyik szavazókörzet 1-2 táblagépet kapott (egyet használatra, a másikat tartalékként). A problémát nem maga a rendszer okozta, hanem a helyenként lassú internet miatt előállt rendellenességek” – nyomatékosítják.

Az idézett forrás szerint egy másik akadályozó tényezőt a „bizonyos politikai pártok támogatóiból álló csoportok képezték, noha a törvény nem engedélyezi a kampánytevékenységet a választások napján”.

(Agerpres)