Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Aurescu a parlament egyesített külügyi szakbizottságában lebonyolított szerdai meghallgatása alkalmával fejtette ki álláspontját a román diplomácia prioritásairól. Ezek sorában a képviselőház külügyi bizottságát elnöklő Biró Rozália Magyarországra vonatkozó kérdésére válaszolva részletezte a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó nézeteit, és hozta szóba az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződést.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője arra kért magyarázatot: miért került az utolsó helyre Magyarország a kormányprogram szomszédságpolitikával foglalkozó fejezetében. Aurescu szerint ebben semmilyen szándékosság nincs, Magyarország 2002 óta stratégiai partnere Romániának, amellyel rendkívül fontos kereskedelmi kapcsolatai vannak. Úgy vélte: ki kell egyensúlyozni a Magyarország javára billenő külkereskedelmi mérleget, és sajnálkozva beszélt a befektetések terén tapasztalható különbségekről, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket „szabályozni” kell.
A külügyminiszter-jelölt egy kétoldalú kereskedelmi kamara létrehozását sürgette, és megemlítette, hogy a két országnak sok fontos közös projektje van, például a Bukarest-Budapest gyorsvasút megépítése.
„Meg kell említenem a kisebbségi vegyesbizottságot is, amely sajnos már nagyon régóta nem ült össze, az utolsó jegyzőkönyvet 2009-ben írtuk alá. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy jövő év június 4-én lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója: reméljük, hogy ez az alkalom nem hoz diplomáciai konfrontációt a kétoldalú kapcsolatokban” – mondta a román külügyminiszter-jelölt.
Aurescu a parlamenti szakbizottság előtt tartott felvezetőjében az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerségének, Románia európai uniós integrációjának elmélyítését és a NATO-ban elfoglalt pozíciójának megszilárdítását nevezte a román külpolitika fő célkitűzéseinek. A szakbizottság nagy többséggel – 31 szavazattal három ellenében, két tartózkodás mellett – alkalmasnak találta Aurescut a külügyminiszteri posztra.
Az RMDSZ elnöke korábban „visszalépésnek” minősítette, hogy ismét Aurescu lehet a román külügyminiszter, aki Victor Ponta szociáldemokrata kormányában 2014 novemberétől kezdődően egy évig állt a román diplomácia élén. Kelemen Hunor azt mondta: a jobbközép PNL igazán találhatott volna „ugyanolyan jó, de nyitottabb” diplomatát a szociáldemokrata Adrian Năstase „iskolájából” származó Aurescu helyett a román külügyi tárca élére.
(Agerpres)