Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A romániai ügyvezető igazgatók egyharmada (34%-a) azt állítja, hogy a korrupció és a megvesztegetés napi gyakorlat az üzleti életben. Ez alacsonyabb, mint a világszinten jegyzett 38%-os átlag, írja az Agerpres.
A csalásokat felügyelő globális szervezet (EY Global Fraud Survey) szerdán közzétett tanulmánya rámutat, hogy nagy különbségek lehetnek egyes országok között, ami a korrupciót illeti. A fejlett országokban 20%-os korrupcióról beszélnek, míg a fejlődő országokban ezt 52 százalékosnak érzékelik. Világszinten az ügyvezető igazgatók 38 százaléka véli úgy, hogy a korrupció napi gyakorlat a gazdaságban, jóllehet 2012-től kezdve a hatóságok több mint 11 milliárd dollár bírságot szabtak ki ez ügyben.
A felmérés eredményéből az derül ki, hogy Románia a világátlag alatt kap helyet, 34%-kal, ami kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor 36%-ot regisztráltak. Ezzel együtt Románia eredménye messze elmarad a fejlett államok mögött, ahol a korrupció 20%-os. „A felmérés, amelyet már hat éve minden esztendőben elvégeznek Romániában, azt mutatja, hogy a korrupciót illetően jelentős előrelépés történt. Románia jó esettanulmány az Európai Unió számára, ami a korrupció intézményes kezelését illeti” – jelentette ki Kenan Burcin Atakan, az EY Románia képviselője.
A tanulmány megállapítja, hogy Kelet- és Közép-Európában (47%), Közép-Keleten (62%) és Dél-Amerikában (74%) a korrupció veszélye annak ellenére fennáll, hogy az illető régiók országaiban erős korrupcióellenes törvénykezést léptettek életbe.
Másrészt, ami a feddhetetlenséget illeti, a megkérdezettek 97 százaléka fontosnak tartja, hogy saját szervezetükben feddhetetlen emberek dolgozzanak. Ennek ellenére jelentős eltérések figyelhetőek meg a szervezetek által kitűzött cél és a valós viselkedésmód között: a megkérdezettek 13 százaléka kijelentette, hogy kész volna pénzt áldozni arra, hogy megkapjon vagy megtartson egy üzletet. Ez az arány 20%-ra nő a 35 év alattiak esetében, míg a 35 évnél idősebbek közül minden nyolcból csak egy megkérdezett nyilatkozott így. Ugyanakkor, a nagy multinacionális vállalatok ügyvezető igazgatóinak 22 százaléka azt mondja, hogy az etikus viselkedésmódot mindenki otthonról hozza, míg 41 százalékuk úgy véli, hogy ezt a vállalat vezetősége tudja befolyásolni. Ami az alkalmazottak megrovását illeti, a megkérdezettek 78 százaléka azt nyilatkozta, hogy az ők szervezetünkben megrovásban részesülnek, akit korrupción érnek, ám mindössze 57 százalékuk hallott arról, hogy ez valóban meg is történt.
Ami a személyi adatok védelmével kapcsolatos új európai uniós rendeletet illeti, a romániai megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy hallott róla. Világszinten ez az arány 40%-ra tehető, de Európa nyugati országaiban nagyobb (54%-os), mint Kelet- és Közép-Európában, ahol 42%-os. „A román vállalatok nincsenek egyelőre felkészülve arra, hogy alkalmazzák az Európai Unió adatvédelmi előírásait. Míg a pénzügyi intézmények és a nagyvállalatok hoztak intézkedéseket az új rendelet életbeültetésére, a kisvállalatoknál ez nem tapasztalható, pedig már egy hónap sincs addig, amíg mindenkinek alkalmaznia kell” – jelentette ki Atakan.