Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A szobrász ünnepnapja

A szobrász ünnepnapja Románia

A Klaus Iohannis államelnök által 2015. november 27-én kihirdetett törvény értelmében 2016-tól kezdődően Constantin Brâncuși-emléknap február 19., a világhírű szobrászművész (1876-1957) születésnapját köszöntő romániai és külföldi rendezvényekkel.

Hirdetés
Hirdetés

Idén már 15-én megkezdődött a Brâncuși-hét, a rendezvények többsége virtuális, azaz internetes a koronavírus-járvány miatt. „Ne keressetek rejtett mintákat, képleteket a műveimben, amit én adok, az a tiszta, egyszerű boldogság. Nézzétek a szobraimat, amíg meglátjátok a lényeget”, mondotta valamikor a stílusteremtő művész. Ismertebb alkotásai: A végtelen oszlop, A csók kapuja, A csend asztala, Csodamadár, Alvó múzsa stb.

Pogány kisasszony (Pogány madonna) című remekművéhez, illetve sorozatához több érdekes történet kapcsolódik. Egyik a diktatúra éveiből való, könyvtárak mélyén valószínűleg ma is lehet találni olyan „művelődési írásokat”, ahol Pogány kisasszony „Domnișoara păgână” címszóval szerepel. A fordítás amúgy tökéletes, nem ezzel lenne gond. Az ügybuzgó cikkíró annak idején nem tudta, vagy nem akarta tudni, hogy a Brâncuși-műben a Pogány az bizony családnév, egy szépséges magyar-zsidó festőművésznő felvett családneve. Jó ideig Constantin Brâncuși barátnője, és ezáltal múzsája volt. Eredeti neve: Pollatsek Margit (1879-1964).

Constantin Brâncuși az élete java részét Párizsban töltötte le. Sokat utazott a világban, néha-néha olténiai szülőfalujába (Hobita, kiejtve: Hobica) is hazavonatozott. Létezik egy vitatott és kétesnek nyilvánított feljegyzés, ahol állítólag Brâncusi hátrahagyja, a halála után a földi maradványait, hamvait nehogy hazaszállítsák Romániába!

(bl)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás