Alig félezren a székely szabadság napján

Péntek délután a tavaszi, napsütéses idő ellenére is kevés marosvásárhelyi vett részt a székely szabadság napján. Főleg idősebbek jelentek meg a Székelyföld autonómiaigényét hangsúlyozni hivatotteseményre. Bár a szervezők több ezer embert vártak, alig félezren gyűltek össze. A hosszúra nyúlt köszöntések után a tömeg a belvárosba vonult, ahol a szervezők  átadták kiáltványukat a kormány képviselőjének.

Marosvásárhelyen a már a kora délutáni órákban a szokásosnál nagyobb rendőri jelenlétet lehetett észlelni a város bejáratainál, a belváros közelében és a Postarét fele vezető útszakaszokon. A távolsági buszokat több alkalommal ellenőrizték, akkor is, ha menetrendszerű járatok voltak. Az ünnepség kezdete előtt már egy órával lezárták a Székely vértanúk emlékműve felé vezető utcát, elterelték a gépkocsikat, azonban az átjáró embereket nem ellenőrizték.

A helyszínen a bemelegítést a korondi és parajdi fúvószenekar biztosította. A távolabbról érkezők közül többen jelezték, hogy a buszok ellenőrzése során elvették a zászlórudakat, úgy ítélve meg, hogy azok fegyverként is használhatóak.

Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben hozott határozata március 10-ét jelölte a székely szabadság napjának. 1854-ben e napon végezték ki Marosvásárhelyen bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károlyt, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját akarták újra fellobbantani.

Együtt a Miatyánkot

Az ünnepség kezdetén Ötvös József nyugalmazott református lelkész szólt az egybegyűltekhez, felemlegetve, hogy bágyi Török János  református presbiter volt. Arról beszélt, hogy az igazságtalanság elveszi a szabadságot, és ez történt 1854-ben is Marosvásárhelyen. Kifejtette: a Miatyánkot egyformán mondta akkor minden áldozat, és most is együtt mondhatják az egybegyűltek, felekezettől függetlenül.

Majdhogynem több volt a rendőr, mint az ünneplő

Fontos az autonómia

Szili Katalin miniszterelnöki tanácsos „székely barátaim”-ként szólította meg a tömeget, köszönetet mondva Izsák Balázsnak és az SZNT-nek, hogy évről évre megemlékeznek a vértanúkról. A székely összefogás napjának nevezte március 10-ét ünnepet, amikor emlékezni gyűlnek össze az emberek, akárcsak majd március 15-én. Az összetartozás fontosságáról beszélt, ami nélkül nem lehet megmaradni, a magyar nyelvet, kultúrát védeni, közösséget összefogni.

Véleménye szerint az Európában élő nemzeti kisebbségeknek nem könnyű az életük, hiszen megtörténik, hogy nem tudják használni anyanyelvüket, megőrizni kultúrájukat. Fontos, hogy Román állampolgárként a helyi magyar közösség tudja megőrizni kultúráját, nyelvét, hogy saját sorsáról dönteni tudjon. „Miért fontos az önigazgatás, az autonómia?” – tette fel a retorikai kérdést, majd válaszolt is rá: – „Európa 16 országában van autonóm közösség, amely a saját sorsáról dönt. Ez nem példa nélkül való, Európa ezen térségei sokkal fejlettebbek, gazdaságuk virágzik. Székelyföld autonómiájának megteremtése nemcsak a magyarok, hanem a többségi társdalom érdeke is. Most, amikor egy háború árnyékában élünk, sokan azt mondják, nem kell az autonómiával foglalkozni. Pedig most is fontos, ahogy fontos a béke megteremtése is. Kívánok sok erőt az autonómia megteremtése fele vezető úton!”

Nem szabad csüggedni!

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy bibliai áldással kezdte beszédét, majd a vértanú Pál apostolt idézte: minden nehézségünk ellenére nem csüggedünk. Kifejtette, nem a kétségbeesés érzetének kell uralkodnia az egybegyűlteken. Azokra a székely vértanúkra kell tekinteni, akik hittek a szabadságban, és ezért életüket adták; példaképek lehetnek ők ma is. „Manapság jogainkért és szabadságunkért vívott küzdelmünk nem jár életveszéllyel. A ma embere még a minimális kockázatvállalástól is visszariad, nemhogy érdemi, politikai, anyagi áldozatot hozna a közösségért, nemzetért. Politikusaink a nemzeti önrendelkezés ügyét vakvágányra juttatták. A kedvezőtlen külső körülmények közepette akadályfutást kell folytatnunk nemzeti közösségünk legfőbb célkitűzése, az erdélyi magyarok tényleges szabadságát biztosító közösségi önrendelkezés kivívása érdekében” – fogalmazott Tőkés László, többször hangsúlyozva: „nem adjuk fel!”

Az önrendelkezés a megoldás

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy számukra a székely szabadság nem csupán kampányszólam. Kiemelte: az elmúlt harminc évben a közösség legnagyobb fogyatkozása következett be. „A kommunizmus alatt az erdélyi magyarság száma nem fogyott, de a szabadság, a viszonylagos jóllét alatt a magyarság elveszítette közel negyven százalékát” – mondta.

Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy a regnáló politikai hatalom nem képviselte megfelelően a közösséget. Ma már nem beszélünk nyelvhasználatról, a vásárhelyi orvosi egyetem magyar karáról, ma már az is lehetetlennek tűnik, hogy egy egyházi gimnáziumot működtetni lehessen. Családfőként aggódom amiatt, hogy milyen nagyon visszaszorultunk az elmúlt harminc évbe, a székelyföldi településeink a legszegényebbek. Mi vár ránk, gyermekeinkre? A székely nép önrendelkezése a megoldás a problémára” – jelentette ki a pártelnök.

Külföldi, autonómiapárti vendégek

Üdvözölte az egybegyűlteket Erika Casajoana Daunert, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) párt nemzetközi bizottságának tagja, továbbá Luke Uribe-Etxebarria, a spanyol szenátus tagja az Eusko Alderdi Jeltzalea/Partido Nacionalista Vasco (Baszk Nemzeti Párt) képviseletében és Robert Starosta, a Szilézia Kulturális Autonómiáját Kezdeményező Egyesület elnöke is. Angolul  és németül szóltak a jelenlevőkhöz, szavaikat magyarra fordították. Mindhárman úgy fejezték be beszédüket: autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! Valamennyien a zászlóikat is elhozták, amelyeket a székely zászlók mellé tűztek ki.

Követelik Székelyföld autonómiáját

Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke felolvasta a Székelyföld területi autonómiáját követelő kiáltványukat, amelyet eljuttatnak a román kormánynak. Ez nem sérti Románia területi egységét, nem sérti a Székelyföldön élő románok érdekeit, sem Románia alkotmányát – mondta Izsák. Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy a közösség maga oldja meg problémáit, igazgatja mindennapjait.

Felolvasás után a kiáltvány teljes szövege megjelent a Székely Nemzeti Tanács Facebook-oldalán. A jelenlevők  közfelkiáltással fogadták el. A székely szabadság napján részt vett Lukács Bence vezető konzul is más hivatalosságokkal egyetemben.

Simon Virág