Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A parlament tavaly decemberben módosította az EP-választások megszervezéséről szóló törvényt, amelybe a szociálliberális kormánytöbbség egy olyan rendelkezést is belefoglalt, amely tiltaná bármilyen más választás vagy népszavazás rászervezését az EP-választásokra. Az államfő – alkotmányos hatásköre korlátozására hivatkozva – óvást emelt az alkotmánybíróságon, a testület pedig neki adott igazat.
A román ellenzéki sajtó tudni véli, hogy Johannis május 26-ára akarja kiírni a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott népszavazást.
Az államfő 2017 februárjában kezdeményezett referendumot a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről, amikor több napon keresztül százezrek tüntettek országszerte a szociálliberális kormány ellen, amiért az sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán. A rendeletet a tüntetők a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékelték.
A közfelháborodás nyomására az akkor tisztségben lévő Grindeanu-kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, ezért Johannis is meggondolta magát, hogy a népszavazást – amelyhez akkor megszerezte a parlament egyébként csak konzultatív jellegű hozzájárulását – a kormányoldallal folytatott politikai csatározása egy kiélezettebb pillanatában „vethesse be”.
Johannis nem erősítette meg, hogy az EP-választások napjára akarja kiírni a népszavazást, de a – kormányzó szociáldemokratákat korrupcióellenes jelszavakkal támadó – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ezt sürgeti. Johannist semmi sem kötelezi, hogy kiírja a korábban bejelentett referendumot, mint ahogy az is lehetséges, hogy nem májusra, hanem az év végi elnökválasztásra tartogatja ezt a lehetőséget.
Johannis eddig semmilyen témában nem írt ki népszavazást, hivatali elődje, Traian Băsescu azonban ezt kétszer is megtette.
2007 november 25-én – az első romániai EP választások napján – népszavazást is tartottak az egyéni választókörzetekre való áttérésről, amely azonban az alig 25 százalékos részvétel miatt érvénytelennek bizonyult.
2009 október 29-én az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan a legtöbb 300 tagú egykamarás parlamentre való áttérésről rendeztek véleménynyilvánító népszavazást. Bár a referendum érvényesnek és eredményesnek is bizonyult, az azon kifejezett – alkotmánymódosítást is igénylő – választói akaratnak nem szerzett érvényt a parlament.
(MTI)