Alkotmányosnak bizonyult a veszélyhelyzetet szabályozó törvény

Nem sérti az alaptörvényt a veszélyhelyzetet szabályozó, tavaly tavasszal elfogadott törvény, amely jogalapot teremtett a kormánynak a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások bevezetésére – állapította meg kedden az alkotmánybíróság.

A jogszabály ellen öt különböző óvást adtak be azok, akik a maszkviselési kötelezettség, vagy egyéb korlátozások megszegése miatt kiszabott bírságok eltörléséért pereskedtek.

Az utólagos normakontrollt a megbírságoltakat képviselő ügyvédek kezdeményezték, hozzájuk csatlakozott áprilisban a – vírustagadó és nacionalista szólamokkal frissen a törvényhozásba került – Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is.

George Simion parlamenti képviselő, az ellenzéki párt társelnöke az AUR fellépésének tulajdonította, hogy a kormány lazított a járványügyi rendelkezéseken, miután egy éven keresztül rengeteg „visszaélést követett el” és „lábbal tiporta” a polgárok szabadságjogait.

Simion szerint a veszélyhelyzetet sosem hagyta jóvá a – polgári jogok ideiglenes korlátozására egyedül jogosult – parlament, a veszélyhelyzet rendszeres meghosszabbítása pedig valójában az egészségügyi közbeszerzéseken nyerészkedő érdekcsoportok meggazdagodását szolgálta.

Tavaly május 15-én váltotta fel veszélyhelyzet a koronavírus-járvány által korábban meghirdetett, két hónapig tartó rendkívüli állapotot: azóta a kormány minden hónapban újabb 30 nappal meghosszabbította a korlátozások érvényben tartására jogalapot biztosító veszélyhelyzetet.

Nem először kérdőjelezték meg a járványügyi intézkedések alkotmányosságát. Tavaly júliusban az ombudsman óvásának helyt adva az alkotmánybíróság megszüntette a karanténintézkedések jogalapját, így néhány héten keresztül – az új karanténtörvény elfogadásáig – a hatóságok csak ajánlhatták a fertőzötteknek, de nem kényszeríthetik őket, hogy legalább két hétig ne érintkezzenek senkivel.

(MTI)