Anca Dragu az alkotmánybírósághoz fordul a kormány politikai összetételének megváltoztatása miatt

Anca Dragu szenátusi elnök bejelentette, hogy beadványt nyújtott be az alkotmánybírósághoz, amelyben kéri az alkotmányos jellegű jogi konfliktus fennállásának megállapítását egyrészről a kormány és a miniszterelnök, másrészről a parlament között.

Dragu szerint az alkotmányos jellegű jogi konfliktus a kormány politikai összetételének megváltoztatását követően végrehajtott kormányátalakítások esetén a parlament egyetértésének megszerzésére vonatkozó alkotmányos rendelkezések megsértéséből ered.

A szenátusi elnök kéri továbbá az alkotmánybíróságtól, hogy kötelezze a kormányfőt, tegyen javaslatokat új miniszterek kinevezésére, és terjessze a nevesítéseket a parlament elé.

Saját nevében is elküldött egy állásfoglalást az alkotmánybíróságnak a kormányfő beadványával kapcsolatban

Anca Dragu bejelentette, hogy egy külön állásfoglalást is elküldött saját nevében az alkotmánybírósághoz azzal a miniszterelnöki beadvánnyal kapcsolatban, amely szerint az USR PLUS és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő.

Dragu kedden már kijelentette, hogy két állásfoglalást fog elküldeni a taláros testületnek: az illetékes bizottságét, amelyet a házbizottság szavazással elfogadott, illetve a sajátját.

„Az általam, szenátus elnöki minőségemben aláírt állásfoglalásban rámutatok, hogy nincs ok arra, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktust állapítsanak meg. Ez valójában egy politikai konfliktus, amelyet a kormány alkotmányos konfliktussá kíván alakítani. Véleményem szerint az alkotmánybíróság nem adhat helyet ennek a kérelemnek, amely nem más, mint egy sor kritika a bizalmatlansági indítvány kezdeményezésével és benyújtásával kapcsolatban” – fejtette ki Dragu a parlamentben tett sajtónyilatkozatban.

Leszögezte még: a bizalmatlansági indítvány a parlamenti képviselők rendelkezésére álló alkotmányos jogi eszköz, a kormány tevékenysége fölötti ellenőrzés eszköze, és mint ilyen, nem lehetetleníti el a két intézmény tevékenységét.

„Csak akkor beszélhetnénk alkotmányos jellegű jogi konfliktusról, ha patthelyzet állna elő. Ismétlem: ez inkább egy politikai konfliktus, amelyet a kormány alkotmányos jellegű jogi konfliktussá kíván alakítani” – nyomatékosította Dragu.

Orban is küldött állásfoglalást

Ludovic Orban képviselőházi elnök külön állásfoglalást küldött saját nevében az alkotmánybírósághoz azzal a miniszterelnöki beadvánnyal kapcsolatban, amely szerint az USR PLUS és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő.

Állásfoglalásában Orban rámutat, hogy véleménye szerint nem áll fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a parlament között.

„A parlament magatartása a képviselőház elnökén keresztül nem tekinthető alkotmányellenesnek és tisztességtelennek a bizalmatlansági indítvány közlési módjának tekintetében. A fenti megfontolásból úgy véljük, hogy a kormányfői beadványban bemutatott helyzet nem vonja maga után alkotmányos jellegű jogi konfliktus kialakulását, ezért elutasítását javasoljuk”‘ – áll a Ludovic Orban képviselőházi elnök állásfoglalásában.

(Agerpres)