Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A parlament által 2017-ben elfogadott, 2018. január elsejétől hatályba lépett jogszabály értelmében az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kötelesek a kisebbségek nyelvén is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, amelyekben az illető kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot vagy az ötezer főt.
A portálnak Molnár Zsolt ombudsman-helyettes elmondta: a törvény továbbra is alkalmazhatatlan, mert az egészségügyi minisztérium nem dolgozta még ki a gyakorlatba ültetés részletes szabályozását. A nép ügyvédjének hivatala múlt héten beadványban kérte számon a tárcán a mulasztást.
„Romániában nem alkalmazzák a törvényeket. Ez a jogszabály az egyik leglátványosabb példa erre” – fogalmazott Molnár Zsolt. Hozzátette, hogy az ombudsmani hivatal 30 napon belül választ vár a beadványra. Ha a minisztérium nem ad kielégítő magyarázatot a mulasztásra, akkor a nép ügyvédjének hivatala egy ajánlásban felszólítja a tárcát, hogy lássanak munkához. „Mi majd követjük az ajánlásunk gyakorlatba ültetését, és ha azt látjuk, hogy záros határidőn belül nem történik előrelépés, akkor a miniszterelnökhöz fordulunk” – magyarázta a procedúrát az ombudsman-helyettes.
A képviselőház 2017. április 11-én ellenszavazat nélkül fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Klaus Johannis államfő előbb alkotmányossági vizsgálatot kért, de az alkotmánybíróság pozitív véleményezése után kihirdette a törvénymódosításokat.
A módosított jogszabályt az erdélyi magyar jogvédő szervezetek is elégtelennek tartották és élesen bírálták. Az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem rendelkezik a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának a biztosításáról. Az AGFI példaként azt hozta fel, hogy a törvények előírásainak „egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni”. A bírálatokra adott válaszban az RMDSZ illetékesei elismerték: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre.
(Agerpres)