Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A képviselőház és a szenátus július végén fogadta el a parlamenti választások megszervezéséről szóló törvényt, amely a parlament hatáskörébe rendelte a választások dátumának kijelölését. A kormány és Iohannis államfő alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen, az alkotmánybíróság azonban elutasította azt, többek között leszögezve, hogy a parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát.
A parlamentnek pénteken küldött igénylésében az elnök hangsúlyozza, a hatályos törvényben előírtaknak megfelelően a kormány már kijelölte december 6-át a parlamenti választások dátumaként, és elfogadta a határozatot a választásokat megelőző időszak teendőiről, ezek menetrendjéről. Ennek megfelelően – többek között – kijelölték már a választási irodák bíráit, iktatták a jelöltlistákat, és regisztrálták a választói névjegyzékbe azokat a külföldön élő román állampolgárokat, akik levélben kívánnak szavazni. Az államfő kiemeli, az alkotmány értelmében csak általános mozgósítás, hadiállapot, ostromállapot vagy szükségállapot indokolhatja a parlament mandátumának meghosszabbítását, minden más helyzetben ez „visszaélésnek és a román állampolgárok választási jogai megsértésének minősülne”. Ez esetben főleg a külföldön élők jogai sérülnének, esetükben ugyanis már előrehaladott szakaszban vannak a választásokkal kapcsolatos eljárások – érvelt.
Iohannis ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a törvénymódosítás a tisztségben levő törvényhozók mandátumának lejárta előtt mindössze két hónappal lépne életbe, felborítva ezzel a már folyamatban levő választási eljárást. Ennek kapcsán hivatkozik a Velencei Bizottság 2002. évi választási magatartási kódexére, amely többek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy a választások előtti egy évben tartózkodjanak a választási törvények módosításától. Maga az alkotmánybíróság is leszögezte, hogy ezek az ajánlások – bár nem kötelező jellegűek -, nem hagyhatók figyelmen kívül, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is beemelte joggyakorlatába ezt az elvet – teszi hozzá.
Igénylésében az államfő rámutat még, ha a parlament továbbra is kitart a megfontolásra visszaküldött jogszabályban foglaltak mellett, a törvény újbóli elfogadása előtt „intézményes párbeszédre van szükség a kormány és a parlament között”. Ezt azzal indokolja az elnök, hogy a járvány visszaszorítását és hatásainak enyhítését célzó intézkedéseket a kormány hozza meg, ezért semmiképpen nem hagyható ki a választások dátumával kapcsolatos döntéshozatalból.
(Agerpres)