Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tiltakozáson a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), illetve a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti szövetség tagjai vesznek részt.
A tüntetők plakátokat tartanak a magasba a következő üzenetekkel: „Mindig feláldoznak, soha nem tisztelnek”, „Felhívás Románia jövőjéért – a GDP 6 százalékát fordítsák az oktatásra”, „Nem speciális nyugdíjakat, hanem normális fizetéseket akarunk”, „Románia jövője a mi osztálytermeinkben van”, „A maszkok egyszer használatosak, a tanárok NEM”.
A tanügyi alkalmazottak amiatt elégedetlenek, hogy a kormány nem emelte a fizetésüket a közalkalmazotti béreket szabályozó 2017/153-as törvénynek megfelelően.
A tüntetést meghirdető közös közleményükben a szakszervezetek emlékeztettek arra, hogy az ágazat dolgozói 2020 szeptemberétől lettek volna jogosultak a 2017-ben elfogadott bértörvényben rögzített fizetésemelésre, de a kormány elhalasztotta ezt az intézkedést. A 2022. január elsejétől ígért 4 százalékos béremelés, amely mindössze mintegy 65 lej plusz bevételt biztosít az embereknek, általános elégedetlenséget szült az oktatásban dolgozók körében – szögezték le állásfoglalásukban.
Rámutattak arra is, hogy jelenleg a tanügyi személyzet az egyetlen közalkalmazotti kategória, amely nem részesül munkakörülményekért járó pótlékban.
Jelenleg nagyon nagy a valószínűsége a tanügyi alkalmazottak munkabeszüntetésének – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a kormánypalota előtt tartott szakszervezeti tüntetés elején.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, a közoktatásban dolgozók körében, beleértve a kisegítő személyzetet, igen nagy az elégedetlenség, és szerinte jogosan tiltakoznak. ‘Mindannyiunkat érintenek a kormány intézkedései (…). Az embereknek elfogyott a türelmük, mert közben rettenetesen megemelkedtek a közüzemi számlák’ – magyarázta Nistor.
A pedagógusok munkabeszüntetésének lehetőségét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hancescu is megerősítette az Agerpres-nek.
„Nagyon nagy valószínűséggel sztrájkolni fogunk” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a három nagy tanügyi szakszervezeti szövetség a tagság konzultálása után dönt az esetleges munkabeszüntetésről, de szerinte első lépésként egy figyelmeztető sztrájkra mindenképp számítani lehet.
A kormánypalota előtti tüntetésről Marius Nistor elmondta, a tanügyi alkalmazottak azért elégedetlenek, mert a kormány nem alkalmazza az egységes bérezési törvényt, amelynek értelmében közel 18 százalékos fizetésemelés illetné meg a pedagógusokat. De tiltakoznak amiatt is, hogy a járvány megnehezítette a munkájukat, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyeknek semmi közük a munkaköri leírásukhoz, és közben a kormány a GDP-nek mindössze a 2,28 százalékát fordítja oktatásra.
A Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozók nem halogathatják a végtelenségig az egységes bértörvény előírásainak alkalmazását. Szerinte a kormányt aggasztania kellene, hogy a pedagógusok több mint 40 százaléka legszívesebben otthagyná a tanügyet. ‘Az oktatási rendszer jövője került veszélybe az úgynevezett megszorító politikák miatt’ – jelentette ki Marius Nistor.
(Agerpres)