Az elnök nem sztrájkolhat

Az elnöki hatalmat csorbító fontos alkotmányjogi fordulatként értékelték a központi lapok az alkotmánybíróság szerdai döntését.

A Jurnalul Național az „Auf Wiedersehent mondott az alkotmánybíróság Kövesinek” című írásában úgy értékeli: a taláros testület egyértelművé tette, hogy az elnök csak „képviseli az államot” egy ügyészségi vezető leváltásánál, de magát a döntést valójában az igazságügyi miniszter hozza meg. A lap szerint az alkotmánybíróság „megsemmisítő” csapást mért ezzel Johannisra.

Az Adevărul több véleménycikke is foglalkozik a témával, ezek egyike címében úgy értékeli: „az alkotmánybíróság politikai felügyelet alá helyezte az ügyészeket”. A cikkíró szerint ezáltal az alkotmánybíróság is intézményes konfliktusba került a társadalom egészével, a demokrácia helyreállítására pedig az egyetlen megoldás, ha népszavazással döntenek a kérdésben. A cikkíró szerint a taláros testület abban nyújtott segédkezet a kormányon lévő politikusoknak, hogy „zavartalanul lophassanak” tovább, ne zaklassa őket többé a független igazságszolgáltatás. A lapok egyetértenek abban, hogy Johannis ezek után alkotmánysértést követne el, ha nem váltja le Kövesit.

Cristian Tudor Popescu publicista úgy vélekedett: a korrupcióellenes harc folytatását zászlajára tűző Johannis ugyanolyan szorult helyzetbe került, mint Mihály király 1945-ben, amikor nem tudott másként szembeszegülni a hatályos törvényeket felrúgó kommunista hatalommal, mint az úgynevezett „királyi sztrájkkal”, vagyis a jogszabályok kihirdetésének megtagadásával. Ha Johannis is azt az utat választja, hogy szembeszegül az alkotmánybíróság döntésével, rá is a tisztségéből való felfüggesztés vár, ahogyan annak idején Mihály királyt is eltávolították az ország éléről.