Felszólító levélben figyelmeztette szerdán Romániát az Európai Bizottság (EB), hogy megfelelően hajtsa végre az uniós fa- és fatermékpiaci rendeletet, amely tiltja, hogy a faipari vállalatok illegálisan kitermelt rönkökből előállított termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba az uniós piacon – tájékoztat az EB közleménye.
„Románia nemzeti hatóságai nem tudják hatékonyan ellenőrizni a piaci szereplőket és megfelelő szankciókat alkalmazni velük szemben. A nemzeti jogszabályok következetlenségei miatt nagy mennyiségű, illegális fakitermelésből származó fa esik ki a román hatóságok ellenőrzése alól” – mutat rá az EB.
Mindemellett az Európai Bizottság megállapította, hogy a román hatóságok az erdőgazdálkodás és ezen belül a fakitermelési engedélyek kiadása során elmulasztják előzetesen felmérni a védett élőhelyekre gyakorolt hatásokat, márpedig ezt megkövetelik az élőhelyvédelmi és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvek. Emellett a nyilvánosságnak nincs teljes hozzáférése az erdőgazdálkodási tervekben szereplő környezeti információkhoz – állítják. Az EB azt is megállapította, hogy egyes Natura 2000 területek védett erdei élőhelyeit is felszámolták, semmibe véve az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv előírásait.
„A Bizottság ezért szerdán úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának, és egy hónapot biztosít számára, hogy megtegye a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslásához szükséges intézkedéseket. Ellenkező esetben a Bizottság úgy határozhat, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román hatóságoknak” – mutat rá a közlemény.
Csökkenteni kell a levegőszennyezést is
Az Európai Bizottság (EB) sürgeti Romániát, Görögországot és Máltát, hogy fogadják el a levegőszennyezés csökkentését célzó első országos programjukat, majd juttassák el azt a Bizottsághoz, amint azt az egyes légköri szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséről szóló, (EU) 2016/2284-es irányelv előírja.
Az EB szerdai közleményében leszögezi, az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki, fogadjanak el és ültessenek gyakorlatba egy, az éves károsanyag-kibocsátásaik korlátozását célzó programot. A jogszabály célja olyan levegőminőség elérése, amely nem ártalmas és nem jelent számottevő kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve.
A tagállamoknak 2019. április 1-jéig kellett benyújtaniuk első országos levegőszennyezés-csökkentési programjukat, Görögország, Málta és Románia azonban – a korábbi figyelmeztetések ellenére – mindeddig nem tett eleget kötelezettségeinek.
Az EB ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet bocsát ki, amelyben két hónapot ad az említett tagországoknak a válaszadásra, valamint arra, hogy elfogadják és eljuttassák hozzá a szóban forgó tervet. Ellenkező esetben az EB úgy határozhat, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román, a görög és a máltai hatóságoknak.
Intézkedéseket kérnek az üvegházhatású gázokról szóló rendelet megsértésének esetére
Az Európai Bizottság (EB) szerdán úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Romániának, mivel az nem fogadott el a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló (EU) 2014/517-es rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó intézkedéseket.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok vagy más néven „F-gázok” különféle ipari célokra felhasznált, ember által előállított gázok. A szóban forgó rendelet célja, hogy az EU F-gáz-kibocsátását 2030-ig a kétharmadával csökkentve hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az F-gázoknak ugyanis igen erőteljes (a szén-dioxidhoz képest akár 23 000-szer nagyobb) a globális felmelegítő hatása.
Az uniós jog szigorú szabályokat állapít meg a fluortartalmú gázok felhasználására és az ilyen gázokat tartalmazó termékek forgalomba hozatalának feltételeire. A tagállamok által elfogadott szabályok értelmében a szankciókat 2017. január 1-jéig kellett kialakítani, és minden intézkedést meg kellett hozni azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A megfelelő szankciók nemzeti jogban való megléte alapvető fontosságú a rendeletnek való megfelelés és ezáltal az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése szempontjából. A szankciók megléte különösen fontos a hidro-fluor-szénhidrogének illegális kereskedelmének a megelőzéséhez. A tagállamok megállapodtak abban is, hogy 2017. január 1-jéig értesítik a Bizottságot a szankciókra vonatkozó nemzeti intézkedésekről.
A Bizottság eddig nem kapott értesítést Romániától a szankciókkal kapcsolatos nemzeti intézkedésekről. Ezért az EB a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként a korábban, 2019 júliusában továbbított felszólító levelet követően most indokolással ellátott véleményt küldött Romániának.
Romániának az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számítva két hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a szóban forgó intézkedésekről.
Elmulasztották a pénzmosás elleni ötödik irányelv átültetését
Az Európai Bizottság (EB) felszólító levelet küldött szerdán Romániának és további hét államnak (Ciprusnak, Hollandiának, Magyarországnak, Portugáliának, Spanyolországnak, Szlovákiának és Szlovéniának), amiért nem jelentettek be az ötödik pénzmosási irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedést – tájékoztat az EB szerdai közleménye.
Ebben rámutatnak, a pénzmosás visszaszorítását célzó szabályok nélkülözhetetlen eszközei a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek. A közelmúlt pénzmosási botrányai rávilágítottak arra, hogy uniós szinten szigorúbb szabályokra van szükség. Az egy-egy tagállamban tapasztalható joghézagok hatással vannak az EU egészére, ezért a bűnözés elleni fellépés és a pénzügyi rendszer védelme megköveteli az uniós szabályok hatékony végrehajtását és felügyeletét.
2020. január 10-éig valamennyi tagállamnak át kellett ültetnie az ötödik pénzmosási irányelv szabályait. A közlemény szerint az EB sajnálattal állapítja meg, hogy a nyolc tagállam nem ültette át időben az irányelvet, és felszólítja őket, hogy ezt sürgősen tegyék meg, szem előtt tartva e szabályok jelentőségét az EU közös érdekei szempontjából.
Amennyiben a tagállamok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy indoklással ellátott véleményt küld nekik.
A felszólító levél a kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépése.
(Agerpres)
Nu ne.vindem tara,mai bine furam noi. 30 éve megy a nóta .