Az RMDSZ az arányosság és biztonság elvét érvényesítené a koalíciós tárgyalásokon

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az arányosság és biztonság elvét akarja érvényesíteni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az USR-PLUS szövetséggel folytatandó, szombaton kezdődő koalíciós tárgyalásokon – mondta a magyar közmédiának csütörtökön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ koalíciós szerepvállalásának legfontosabb része a program, kérdés, hogy sikerül-e a három párt programjából egy olyan közös programot kidolgozni, amelyet mindegyikük el tud fogadni, és amely gyors és hatékony cselekvést tesz lehetővé – mutatott rá Kelemen Hunor.

A közös kormányprogram kialakításánál az RMDSZ elvárásai két témakörbe sorolhatók, mindkettő a biztonsággal kapcsolatos: az egyik az etnikai identitás megőrzésének biztonsága, a másik az egzisztenciális biztonság megerősítése. Prioritás az oktatás és egészségügy, ugyanakkor a munkahelyek megvédésére, gazdasági növekedésre, bizonyos közigazgatási reformokra, fejlesztésekre van szükség, hogy az emberek egzisztenciája ne kerüljön veszélybe – részletezte Kelemen Hunor.

A tisztségek elosztásánál az arányosság elvét kell követni: a koalíciónak együtt kell kezelnie a miniszterelnökséget, a (szenátusi és képviselőházi) házelnökséget, szakbizottságokat, kormánystruktúrát.

Kelemen Hunor szerint azt szeretnék elérni, hogy karácsonyig beiktassák Románia új jobbközép koalíciós kormányát.

Arra a kérdésre, hogy hány miniszteri tisztséget feltételez az RMDSZ arányos kormányzati jelenléte, Kelemen Hunor azt mondta: ez a kormánystruktúrától függ, de egy 18 fős kabinetnél legfeljebb három tárca jöhet szóba.

A román sajtóban megjelent felvetésre reagálva, hogy amennyiben a PNL adja a miniszterelnököt, akkor a másik két koalíciós partnernek kellene adnia a házelnököket, az RMDSZ elnöke azt mondta: helyesnek tekinti, és el tudná fogadni azt az elvet, hogy a három legfontosabb tisztségen a koalíciós partnerek osztozzanak, de erről egyelőre nem beszéltek leendő partnereikkel.

Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e az RMDSZ számára, hogy Florin Cîțu jelenlegi pénzügyminiszter legyen a kormányfő, akit a leendő koalíció legnagyobb pártja, a PNL javasolt a posztra, Kelemen Hunor azt mondta: a magyar szövetség már márciusban is bizalmat szavazott volna neki, amikor Florin Cîțu végül visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. Logikus, hogy a legnagyobb párt próbáljon meg miniszterelnököt javasolni a koalíción belül, amennyiben ő eredményesen vezeti a kormányprogramról, kormánystruktúráról folytatandó koalíciós tárgyalásokat, akkor az RMDSZ az ő személyét el tudja fogadni.

Hozzátette: Cîțu pénzügyminiszteri tevékenységével kapcsolatosan „az RMDSZ tapasztalatai nem voltak rosszak”.

Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta: a PNL nem kérte ki az RMDSZ véleményét, mielőtt bejelentette, hogy Cîțut javasolja miniszterelnöknek. Hozzátette: az államfő a miniszterelnök személyére vonatkozó kérdésről annyit mondott, számára egyértelmű, hogy a legnagyobb párt javaslatát kell figyelembe vennie, ez pedig Florin Cîțu.

Kelemen Hunor megjegyezte: ő maga és az USR-s vezetők is korábban nyilvánosan jelezték, hogy egy politikai kormány élén egy volt vezérkari főnököt (az ügyvivő kormányfői feladatokkal megbízott Nicolae Ciucă védelmi minisztert) „el lehet képzelni, de azért nem ez lenne az irány”, ezt nem tudnák támogatni. Persze ez nem azt jelenti, hogy ő nem jó védelmi miniszter, de azért politikai kormányt nem lehet katonai vezetéssel elképzelni.

Ami a magyar szavazóktól kapott mandátumot, a helyi közösség érdekeinek országos szintű képviseletét illeti, Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ továbbra is a decentralizációt szorgalmazza, a magyar közösségek életszínvonalának emelését mindig prioritásnak tekinti. A kormányzásnak az emberek életét kell jobbá tennie, és ez az erdélyi magyar emberekre értendő – szögezte le a magyar közmédiának az RMDSZ elnöke.

Csütörtök reggel Klaus Iohannis államfő jelenlétében folytattak informális megbeszélést a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői és megállapodtak abban, hogy szombaton megkezdik a hivatalos tárgyalásokat a parlamenti többség kialakításáról és a közös kormányzásról.

(MTI)