Bemutatták az elnöki hivatal jelentését a klímaváltozás oktatásáról és a környezeti nevelésről

Az oktatás az éghajlatváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.

Az államfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátásakor mondott beszédet az elnöki hivatalban. Kifejtette, hogy az oktatást, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni fellépést mandátuma prioritásainak tekintette, ezért az elnöki hivatalban területenként konkrét javaslatokat kidolgozó munkacsoportokat hozott létre.

Iohannis elmondta, hogy így készült el a Képzett Románia projekt, amelynek megvalósítását az országos helyreállítási terv révén most már finanszírozni is lehet. Ennek a projektnek a folytatásaként hozta létre tavaly az éghajlatváltozás oktatásával és a környezeti neveléssel foglalkozó munkacsoportot.

Az államfő szerint a munkacsoport kedden bemutatott jelentése nemcsak problémákat vázolja fel, hanem megoldásokat is javasol mind a környezetvédelem-oktatáshoz való hozzáférés kiszélesítésére, mind pedig a környezeti nevelésre alkalmas iskolai infrastruktúrák kialakításának megalapozására. Hangsúlyozta, a dokumentum fő célja megnyitni az utat a mentalitásváltáshoz.

„Az oktatás a klímaváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére, mert a környezettudatosságra és az egész társadalom jövőjéért érzett felelősségre neveléssel módosít az emberi magatartáson” – jelentette ki Iohannis.

Az államfő kifejtette, hogy a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményeinek felszámolása csak az állami intézmények és a polgárok összefogása révén lehet hatékony, ez pedig az álhírek elleni fellépéssel, a polgárok megfelelő tájékoztatásával érhető el.

Elmondta, hogy a munkacsoport a diákközpontú környezeti nevelést javasol a közoktatásban, vonzó digitális eszközökkel, alkalmazásokkal, interaktív tankönyvekkel. A jelentést kidolgozó szakemberek szerint lehetőséget kell nyújtani a gyerekeknek arra, hogy a ‘természetben tanuljanak a természetről’, gyakorlati tevékenységek révén tudatosuljon bennünk a környezetvédelem fontossága, ugyanakkor az iskolai infrastruktúrát úgy kell átalakítani, hogy példát mutassanak a fenntarthatóságra.

Iohannis felhívást intézett a központi állami intézményekhez, helyhatóságokhoz, nem kormányzati szervezetekhez, szülőkhöz, vállalatokhoz és a sajtóhoz, hogy járuljanak hozzá a jelentés sikeres gyakorlatba ültetéséhez. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a kormány nyitottan és felelősen viszonyul a célkitűzés megvalósításához.

Ciucă: a kormánynak eltökélt szándéka részt venni a tisztább környezethez hozzájáruló projektekben

A kormány eltökélt szándéka aktívan részt venni a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez hozzájáruló projektek megvalósításában – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden az elnöki hivatalban. A kormányfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátása alkalmából tartott eseményen vett részt.

Nicolae Ciucă beszédében rámutatott, az európai polgárok 93 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és 96 százalékuk már részt vett legalább egy olyan kezdeményezésben, amely e jelenség visszaszorítását célozta.

„Itt Romániában is érezzük az éghajlatváltozás hatásait, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályok, a felhőszakadások, az árvizek, a szélsőséges időjárási jelenségek és a harmadfokú hőségriasztások” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a romániaiak kétharmada nagyon komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és a hatóságoknak kötelességük megoldásokat találni problémára.

Nicolae Ciucă hangsúlyozta az Európai Éghajlatváltozási Paktum fontosságát a klímaváltozással kapcsolatos oktatás előmozdítása és a tudatosság fokozása tekintetében. Románia ezt tekinti alapnak és követendő példának ez irányú intézkedéseinek kidolgozásakor – nyomatékosította.

A román kormány is felvállalt és a kormányprogramba foglalt néhány intézkedést, amelyek főleg az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságát, a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelést, a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a hatékony ipari technológiák alkalmazását, a mezőgazdasági területek hatékony kezelését és a hulladékok újrahasznosítását célozzák. Emellett a szén-dioxid-lekötés fenntartható erdőgazdálkodással és erdősítéssel is szabályozható – vélekedett, hozzátéve, hogy e projektekhez körülbelül 12 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, ami a helyreállítási alapból Romániának juttatott finanszírozás 41 százaléka. A célkitűzéseket a zöld energiára való áttérést, az energiaátállást és a szén-dioxid-mentesítést biztosító projektekkel érik el – szögezte le.

Hangsúlyozta, a természet és a természeti erőforrások védelmének szellemében történő oktatás jelenti az egyik alappillérét ezeknek a megoldásoknak, és a közvitára bocsátott jelentés az oktatási rendszer alapját képező értékek közé sorolja a környezet tiszteletét.

Ciucă beszélt arról is, hogy a helyreállítási terv számos konkrét intézkedést tartalmaz e tekintetben, például egy zöldiskola-hálózat kifejlesztését, elektromos kisbuszok beszerzését és az iskolaépületek jelentős részének felújítását az energiahatékonyság növelése érdekében.

A miniszterelnök szerint a közvitára bocsátott jelentésben számos konkrét, megvalósítható intézkedés szerepel, és a kormány eltökélt abban, hogy forrásokat mozgósítson ezeknek a projekteknek a megvalósítására.

„Gyorsan és hatékonyan kell cselekednünk. (…) A kormány eltökélt abban, hogy aktívan részt vegyen az olyan projektek megvalósításában, amelyek hozzájárulnak a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez” – szögezte le Nicolae Ciucă.

Zöld hét beiktatását javasolják a tanév struktúrájába

(Agerpres)