Bűncselekmény lett a szemétégetés és szigorítottok a tarlóégetésre kiszabható bírságokon

A környezetvédelmi tárca javaslatára a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a hulladékkezelés hatékonyabbá tételéért – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

„A jogszabály célja, hogy megállítsuk a hatalmas méreteket öltött szemétégetést és illegális hulladéklerakást, valamint rendezzük a főváros hulladéktárolási gondjait. Az illegális szemétégetés jelentősen szennyezi a környezetet, a levegőbe jutó károsanyagok rontják városaink és falvaink levegőminőségét, veszélyeztetve ezzel a lakosság egészségét is. Ezért mostantól szigorúbban lépünk fel ellene, bűncselekmény kategóriába soroltuk a szemétégetést és a hulladék elásását” – közölte Tánczos Barna.

A sürgősségi kormányrendelet értelmében tilos minden fajta hulladék, anyag vagy tárgyak felgyújtása, valamint a szemét elásása. Ezekért vagy a hulladék nem megfelelő helyen történő kidobásáért nemcsak pénzbírság, hanem akár 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható.

„Ezzel a jogszabállyal növeltük a tarlóégetésért kiszabható büntetési tételeket is. Meg kell állítanunk ezt a felelőtlen gyakorlatot. Az elmúlt hetekben volt olyan időpont, amikor a műholdfelvételek azt mutatták, hogy 7 ezer helyen égtek egyszerre a lángok. Mostantól aki meggyújtja a száraz növényzetet a földeken, akár 15 ezer lejes bírságra is számíthat, jogi személyek esetében pedig 100 ezer lejig terjedhet a büntetés. A szabályozásba bekerült a tőzeglápokon, vizes élőhelyeken való égetés szigorú tiltása is” – részletezte a rendelet előírásait a környezetvédelmi miniszter.

A ma elfogadott sürgősségi kormányrendelet megoldást kínál a fővárosi hulladékkezelés rendezésére is. „Mivel Bukarest főpolgármesteri hivatalának nincs érvényes szerződése a hulladékkezelésre, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kerületi polgármesteri hivatalok is szerződést köthessenek a hulladék tárolására az engedélyezett lerakóknál” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Évi 456 eurós támogatásban részesülnek azok a személyek, akik az erdőalapon kívül saját területre ültetnek erdőt

Nagy áttörést értünk el: Romániában először megteremtettük a törvényes lehetőséget arra, hogy bárki, magán- és jogi személyek egyaránt az erdőalapon kívül fát ültethessenek, és ezért éves juttatást kapjanak – tájékoztatott Tánczos Barna.

„Például ha egy magánszemélynek van egy hektárnyi területe és azt erdősíti, évente 456 eurós járulékot kap húsz évig utána, mert hozzájárul a levegőben levő szén-dioxid lekötéséhez. Így jövő év végéig 25.000 hektárnyi területet erdősítünk, majd 2026 végéig még 31.700 hektárnyi fát ültetünk. Ez azt jelenti, hogy összesen az elkövetkező 4 évben közel 60 ezer hektárral nő Románia erdős felülete. Az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervben 730 millió eurót különítettünk el erre a célra” – részletezte a környezetvédelmi miniszter.

A szaktárcavezető rámutatott, hogy a környezetvédelmi tárca javaslatára fogadták el ezt a javaslatot, amelyre főleg azért volt szükség, mert a korábbi években nem működtek sikerrel az ország erdősítési programjai, kifejtette, hogy például 2020-ban kevesebb mint 200 hektár új erdős területet hoztak létre.

Az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv alapján 2026 végére 56.700 hektár területen kell erdősítést végezni, ebből 25 ezer hektár erdősítés már 2023 végére meg kell valósuljon. „Meg kell fordítanunk ez elmúlt évek negatív tendenciáját. Az új erdőkre nagy szükség van, hiszen ez az egyik legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére. Az erdőknek nagy szerep jut abban, hogy csökkentsék a légkör szén-dioxid mennyiségét. Ezért is szántunk külön alapot az országos helyreállítási tervben az erdősítési fejezetnek” – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Az erdősítési programban a finanszírozást mezőgazdasági- és gyepterületek beültetésére, gondozására, a degradálódott területek beültetésére és az ültetvények gondozására, az erdészeti alapban lévő – tűzesetek, széltörések vagy bogártámadások után tönkrement – területek újraerdősítésére, valamint védelmi sávok létrehozására és gondozására is lehet igényelni.

„Erdősítésre jogi és magánszemélyek, valamint közigazgatási egységek is pályázhatnak. A munkálatok finanszírozása mellett a pályázók 20 évig hektáronként évi 456 eurós támogatást is kapnak. Ezzel kompenzáljuk az új erdős terület által megkötött szén-dioxid mennyiséget. Az összeget a Környezetvédelmi Alapból fogjuk biztosítani” – részletezte a sürgősségi kormányrendelet előírásait Tánczos Barna.

(közlemény)