2022-ben fogadja el a kormány és a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely 2023-tól lép majd hatályba – jelentette ki csütörtökön a kormányfő.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Florin Cîţu rámutatott, az általa vezetett kabinet a tervek szerint 2022 második negyedévében fogja elfogadni az új nyugdíjtörvény tervezetét, a parlament pedig 2022 negyedik negyedévében szavaz majd róla. A jogszabály 2023 első negyedévétől lép hatályba – tette hozzá.
Megkérdezték tőle az újságírók, hogy az országos helyreállítási tervbe foglalt reformok előírják-e a magas és közepes nyugdíjak befagyasztását. A kormányfő erre válaszolva elmondta, az alacsony összegű nyugdíjak növelése képezi a prioritást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi nyugdíj egyáltalán nem nő. „Azt azonban garantálom, hogy nem lesznek ad-hoc nyugdíjemelések. Vagyis nem fogjuk engedni, hogy valaki előálljon és bármiféle előzetes elemzés, fenntarthatósági jelentés nélkül azt mondja: Idén 70 százalékkal emeljük a nyugdíjakat” – magyarázta a miniszterelnök.
Jóváhagyják az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet
A kormány jövő heti ülésén hagyja jóvá az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet, amelyet aztán a parlament elé fognak terjeszteni – jelentette be Florin Cîţu.
Elmondta, a tervezet jelenlegi formájában 70 éves korig engedélyezi a munkaviszony fenntartását, és ebben a tekintetben nem tesz különbséget a magán és a közszféra között.
„Nem hiszem, hogy diszkriminálhatunk a magán és a közszféra között, ha azonban a parlament megtalálja a jogi keretet ennek a módosítására, rugalmasabbá tételére, megteheti. Mi azonban ebben a formában nyújtjuk be a parlamentbe” – mondta Cîţu.
A minimálbér-emelés kiszámítható és átlátható képlet alapján fog történni
A minimálbér-emelés „kiszámítható és átlátható képlet” alapján fog történni, ezt az országos helyreállítási tervben is leszögezték – közölte csütörtökön a kormányfő.
Florin Cîţut többek között arról kérdezték az újságírók, hogy valóban 3 ezer lejre nőhet-e a minimálbér 2026-ra, ahogyan azt Cristian Ghinea európai alapokért felelős miniszter közölte az országos helyreállítási terv ismertetésekor. Válaszában a kormányfő leszögezte, az Európai Bizottság nem szabja meg, hogy mennyivel kell emelni a minimálbért, csak azt követeli meg, hogy az emelések „kiszámítható és átlátható képlet” alapján történjenek.
„Az egy becslés, hogy 2026-ra 3000 lej lesz a minimálbér. Ennél sokkal fontosabb, hogy miként jutunk oda, nem szabad évente változtatni a kiszámolásához használt képletet, és mi ezt foglaltuk bele az országos helyreállítási tervbe” – fogalmazott, hozzátéve, a munkaügyi minisztérium már elkezdte az egyeztetéseket a témáról a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel.
A PNRR-ben szereplő reformokat nem az EB követeli
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő reformokat nem az Európai Bizottság követeli, azok szerepelnek a kormányprogramban is, amelyet a koalíció felvállalt – hangsúlyozta Florin Cîţu.
A PNRR-ben megjelenő reformok mindegyike szerepel a kormányprogramban, és mindegyik esetében meg van szabva egy határidő a megvalósításra – mutatott rá a kormányfő a kormányülést követő sajtónyilatkozatában. Példaként a nyugdíjtörvényt hozta fel, amelyet a kormányprogram értelmében 2023 első negyedévében kell hatályba léptetni.
Nyomatékosította még, hogy amennyiben az országos helyreállítási tervben szereplő valamely reformot nem valósítják meg a megszabott határidőre, Románia elveszíti az arra szánt és a terv keretében biztosított pénzösszeget.
(Agerpres)
Jo, hogy az 1990-ben nyugdijba vonultak 31 eve elvezik a nyugdijukat