Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nem sokkal korábban a Wall Street Journal és a CNN is arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az orosz-ukrán határ mentén kialakult feszült helyzet miatt több ezer amerikai katonát küldjenek Kelet-Európába.
Az észak-karolinai Fort Braggből összesen 2000 katonát küldenek Németországba és Lengyelországba és további mintegy 1000, már Németországban lévő katonát pedig Romániába – számolt be a Reuters.
A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.
Szerdán a Pentagon szóvivője, John Kirby is megerősítette az információt. Kirby a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.
A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy „megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz „gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”
Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.
Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és „várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.
Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy 30 ezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.
Moszkvát aggasztja az amerikai csapaterősítés Európában, ezért „bármilyen lépést megtehet a biztonsága érdekében” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön, arra reagálva, hogy az Egyesült Államok újabb csapatokat küld Európába.
„Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.
Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy „bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.
(Agerpres/MTI)