Csökkent a NATO-ba és EU-ba vetett bizalom, de Románia lakossága Nyugat- és Európa-párti maradt

Csökkent az elmúlt egy évben a román állampolgárok NATO-ba és EU-ba vetett bizalma, de az ország lakossága ettől függetlenül egyértelműen Nyugat- és Európa-párti maradt – derül ki a legfrissebb nemzetbiztonsági barométerből, amelynek eredményeit hétfőn ismertették.

E szerint arra a kérdésre, hogy „Ön szerint jó irányba haladnak-e a dolgok Romániában?”, a megkérdezettek 87,1 százalékkal nemmel válaszolt, csak 12,1 százalék véli ennek az ellenkezőjét. A felmérés készítői szerint ez érthető, tekintve hogy két év világjárvány után 2022-ben háború tört ki a régióban, amit aztán az energia árának jelentős emelkedése és infláció követett.

A bizalmi rangsor nem sokat változott az elmúlt egy évben, de az eddig a legnagyobb bizalomnak örvendő intézmények megítélése is megsínylette az elmúlt időszakot. Így az egyházban a válaszadók 65,6 százaléka bízik meg, szemben a 2021-es 70,16 százalékkal, a hadseregben pedig 66,4 százalék, szemben a 2021-es 86,63 százalékkal.

A NATO bizalmi indexe a 2021-es 67,36 százalékról idén 53,64 százalékra, az Európai Unióé 59,18 százalékról 39,76 százalékra csökkent.

A problémák ellenére Románia lakossága továbbra is határozottan Nyugat- és Európa-párti: 68 százalékuk optimista az Európai Unió jövőjét illetően, 78 százalékuk derűlátó a Kelet-Európának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban, és a megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak meg kellene szűnnie.

Ugyanakkor a válaszadók 74 százaléka szerint „jobb az EU-ban lenni, mint azon kívül”.

A közvélemény-kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a lakosság jelentős része a hazai, illetve a brüsszeli döntéshozókat tartja felelősnek az energiaárak elszabadulásáért: a megkérdezettek 47,7 százaléka Románia vezetőit, 28 százalék az EU vezetőit, 23,9 százalék az ukrajnai háborút teszi felelőssé emiatt.

Ha Romániát támadás érné, a válaszadók 36 százaléka bevallása szerint részt venne az ország védelmében, 33 százalék bizonytalan e tekintetben, 29 százalék pedig azt mondta, hogy megpróbálná elhagyni az országot a családjával együtt.

A válaszadók 51,5 százaléka szerint Oroszország a felelős ukrajnai háborúért, és a békének is Oroszország a legfőbb akadálya. Egynegyedük szerint Oroszország és Ukrajna is hibás, ugyanakkor 16 százalék szerint az Egyesült Államok, 8 százalék szerint pedig az EU miatt nem valósul meg a béke Ukrajnában.

A megkérdezettek többsége – 70 százaléka – szerint jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy érjen véget a háború, 28 százalék szerint azonban ezt addig kell folytatni, amíg le nem győzik Oroszországot. Kilenc hónappal a fegyveres konfliktus kirobbanása után a romániaiak 74 százaléka úgy véli, hogy az országnak továbbra is fogadnia kell az ukrán menekülteket.

A felmérés a nyugati hatalmakba vetett bizalom csökkenésére is rámutatott: a lakosságnak az Egyesült Államokba vetett bizalma a tavalyi 70,1 százalékról 44,1 százalékra csökkent, az Egyesült Királyság bizalmi indexe 61,9 százalékról 41,8 százalékra, Németországé 69,5 százalékról 39,5 százalékra, Franciaországé 70,9 százalékról 44,6 százalékra mérséklődött.

Ugyanakkor Oroszország bizalmi indexe a 2021-es 41,2 százalékról 0,1 százalékra, Kínáé 45,3 százalékról 17,1 százalékra esett vissza.

A barométer szerint ezáltal Románia tulajdonképpen követi az európai tendenciát, miszerint a lakosság a nemzeti érdek mögé sorakozik fel.

A közvélemény-kutatást szeptember 29-e és október 10-e között készítette az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium, valamint a Román Akadémia keretében működő politikatudományi intézet 1001 személy megkérdezésével. A hibahatár +/- 3,1 százalék. 

forrás: Agerpres

fotó: Headquarters Multinational Division South East: HQ MNDSE/Facebook