Csoma Botond: az igazságügyi miniszter hozzáállása sztálinizmusba hajlik

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy nyilatkozott hétfőn az Agerpres hírügynökségnek, hogy Stelian Ion igazságügyi miniszter hozzáállása „teljesen elfogadhatatlan”, és „sztálinizmusba hajlik”, mert „azt hiszi, hogy az abszolút igazság birtokában van”, Dan Barna miniszterelnök-helyettes pedig „rémképeket lát”.

Csoma megerősítette, hogy az RMDSZ törvényhozói által a szenátushoz benyújtott módosító javaslat nem zárja ki az igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi osztály (SIIJ) felszámolását.

Csoma Botond szerint az RMDSZ a korrupció elleni harc folytatását óhajtja, de törvényes keretek között. A képviselő szerint hamis az az elképzelés, hogy a romániai igazságszolgáltatás „nagy reformja” attól függene, hogy a DNA-nak visszaadják-e a bírák és ügyészek büntetőjogi kivizsgálására vonatkozó hatásköröket.

„Sokszor az volt a benyomásom, hogy az igazságügyi miniszter egyfajta jakobinus, de most véleményem szerint lassan, de biztosan sztálinizmusba hajlik. Bárki, aki más álláspontot képvisel, mint ő, a legsötétebb totalitárius hagyomány szerint egyfajta deviáns lesz, aki vélemény-bűncselekményt követ el, és a miniszter szerint ez a vélemény-bűncselekmény biztos Románia érdekei ellen hat. Én úgy látom a miniszter attitűdjéből, hogy az abszolút igazság birtokosának tekinti magát, és aki mást mer mondani, azt vagy korruptnak, vagy rosszhiszeműnek bélyegzi” – mondta az RMDSZ-es frakcióvezető.

Dan Barna kormányfőhelyettesről, az USR PLUS társelnökéről úgy vélekedett: Barna rémképeket lát.

„Mi, az RMDSZ, azt akarjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem folytatódjon, de ugyanakkor azt is akarjuk, hogy ez a küzdelem jól meghatározott jogi keretek között történjen, amelyben vannak bizonyos garanciák arra, hogy többé nem ismétlődnek meg az Igazságügyi Felügyelet által jelzett visszaélések. Hamis az az elképzelés, hogy a korrupció elleni küzdelem sikere vagy a román igazságszolgáltatási rendszer nagyszabású reformja attól függ, hogy a DNA-nak visszaadják-e a bírák és ügyészek kivizsgálására vonatkozó hatásköröket” – mondta Csoma Botond, hozzátéve, nem vonja kétségbe, hogy a bírák között is előfordulhatnak korrupciós esetek, de köztudomású, hogy a nagykorrupciós esetek nem a bírák körében, hanem a társadalom „más területén” történnek.

Mint mondta, az RMDSZ módosító javaslatát az Igazságügyi Felügyelet 2019-es jelentésére építették, és arra vonatkozik, hogy az ügyiratcsomók a SIIJ-től a legfőbb ügyészségre kerüljenek.

„Ez a módosítás nem zárja ki a SIIJ felszámolását. Egyetértünk a SIIJ felszámolásával, csak hozzátettük ezt a módosítást. A korrupció elleni küzdelem folytatását akarjuk. Úgy vélem, hogy a DNA jelenleg minden jogi eszközzel rendelkezik a korrupció elleni küzdelemhez. Nem hiszem, hogy a korrupció elleni küzdelem sikere a bírák kivizsgálására vonatkozó hatáskörön múlna” – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő.

Stelian Ion igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott vasárnap a Prima TV műsorában, hogy az igazságszolgáltatásban történt esetleges bűncselekményekkel foglalkozó speciális ügyészséget (SIIJ) azért nem lehetett mindeddig felszámolni, mert a koalíció egy része, vagyis az RMDSZ az ügyészség létrehozásának idején a PSD pártján állt.

„Ne kerülgessük a témát: azért nem számoltuk fel (a SIIJ-t – szerk. megj.), mert egy része azoknak, akik most a koalícióban vannak, vagyis az RMDSZ, a létrehozás pillanatában a másik oldalon állt, a PSD oldalán. Megszavazta a SIIJ létrehozását is, megszavazta a Iordache-féle igazságügyi törvényeket is, megszavazta a büntetőjogi és a büntető-eljárási törvénykönyvet is” – mondta a miniszter.

A műsorvezető megkérdezte tőle, mivel magyarázza, hogy az RMDSZ időközben meggondolta magát a SIIJ felszámolásával kapcsolatban.

„Taktika volt, mással nem tudom magyarázni. Most az RMDSZ azt mondja, felszámoljuk a SIIJ-t, egyetértünk ezzel, de azt akarjuk, hogy egyetlen ügyiratcsomó se kerüljön a DNA-hoz, mert mi nem bízunk a DNA-ban, kerüljön a legfőbb ügyészséghez, amint az régebben is volt, tehát a mostani SIIJ átalakul egy már létező ügyészségi osztállyá. Vagyis kicseréljük a rendszámtábláját, kicseréljük az elnevezését, de a mechanizmus ugyanaz marad. A mechanizmus lényege, hogy egyetlen, központosított, és ezért teljesen hatástalan speciális részleg működik, alosztályok és területi kirendeltségek nélkül, amely abszolút minden bíró és ügyész által elkövetett bűncselekménnyel foglalkozik, kategóriától függetlenül. Ez anomáliát jelent, mert nem tartja tiszteletben az ügyészek szakosodásának elvét. Szakosodott ügyészségeink vannak” – tette hozzá Stelian Ion.

Hétfőn Dan Barna miniszterelnök-helyettes, az USR-PLUS társelnöke azt mondta, amíg nem sikerül közös nevezőre jutni a koalícióban a SIIJ felszámolásáról szóló tervezet kapcsán, a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívása korai lenne és eredménytelen.

Barna ismét ama véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ által benyújtott „mérgező” módosító javaslat elfogadása esetén a SIIJ nem szűnne meg, hanem „más névvel és más címkével” tovább működne, a főügyészség alárendeltségében. Ez a bejelentett reformfolyamat megcsúfolása lenne – vélekedett az USR PLUS társelnöke.

(Agerpres)