Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kormány egyik nagy eredménye, hogy július elsejétől 10 százalékkal növelte a nyugdíjpont értékét, amely 2019-ben tovább emelkedik – nyilatkozta hétfőn Viorica Dăncilă miniszterelnök, aki féléves tevékenységi mérlegét mutatta be a Victoria-palotában, írja az Agerpres.
„A kormányprogramnak megfelelően a nyugdíjpont értéke július 1-jétől 1000-ről 1100 lejre nőtt. 2019-ben további 15 százalékos növekedés lesz, a nyugdíjpont eléri az 1265 lejt. Hasonló módon növeltük a garantált minimális nyugdíjat is, amely 23 százalékkal, 520-ról 640 lejre nőtt” – mondta Dăncilă. A szociális ellátást javító intézkedések közé sorolta, hogy kiterjesztették azt a réteget, akik 90 százalékos állami támogatással jutnak gyógyszerhez, emelték a fogyatékkal élők állami támogatását, és további kedvezményeket vezetnek be azoknak a vállalatoknak, amelyek munkanélkülieket alkalmaznak. Véleménye szerint ezzel magyarázható, hogy a munkanélküliségi ráta az elmúlt fél esztendőben 4,02%-ról 3,48%-ra csökkent, és az a céljuk, hogy 2020-ra 3 százalék alá szorítsák azok arányát, akiknek nincs munkahelyük, azzal, hogy „azokat támogatjuk, akik dolgozni akarnak, nem azokat, akik otthon ülnek” – fejtette ki az kormányfő.
„Betartottuk a gazdáknak tett ígéretünket, és időben fizettük a mezőgazdasági támogatásokat, amelyek összege 2018 első félévében meghaladta az 1,7 milliárd eurót” – nyilatkozta ugyanakkor Dăncilă. A másik fő célkitűzés az öntözőrendszerek rendbetétele. A miniszterelnök emlékeztetett: azt ígérték, hogy 2020-ban ismét lesz legalább 2 millió hektár öntözött terület Romániában, jelenleg 1,2 milliónál tartanak, és a beruházások folytatódnak. Dăncilă kitért a gyapjúfelvásárló, illetve a jégeső elhárító programra is, és rámutatott: jelenleg 60 jégesővédelmi rakétaállomás működik, amely nagyjából 870 ezer hektár termőterületet óv meg ettől a természeti csapástól. 2019 márciusáig további 63 kilövőállomást üzemelnek be – jelezte a kormányfő. A paradicsom-program következtében az idei paradicsomtermés meghaladja a 65 ezer tonnát, és év végéig eléri a 90 ezer tonnát, ami duplája lesz a külföldről behozott mennyiségnek – emelte ki a miniszterelnök.
„2017 első hat hónapjában az államkassza bevétele 117,2 milliárd lej volt, míg idén az első félévben 132 milliárd lej. Ez 15 milliárd lejjel, azaz 12 százalékkal több, mint tavaly. A pluszbevételt a bérek emelésére és közberuházásokra fordítottuk” – nyilatkozta. Mindeközben – mutatott rá a miniszterelnök – ugyanebben az időszakban csökkentek a jövedelmi adóból befolyó összegek, 14,4 milliárdról 11,7 milliárd lejre. „Ez annak tulajdonítható, hogy a jövedelmi adót 16 százalékról 10 százalékra mérsékeltük. Másrészt, a társadalombiztosítási járulék terhének a munkáltatóról a munkavállalóra ruházása a fenti időszakban 12,6 milliárd lej többletet hozott a kincstárnak, az ebből a forrásból származó bevételek 34,2 milliárd lejről 46,8 milliárd lejre nőttek” – tette hozzá. 2017 decemberében az európai alapok lehívása 16 százalékon állt, ez idén június végére 19 százalékra nőtt, miközben az uniós átlag 20 százalék – mondta még Viorica Dăncilă.