Egy bezárt máramarosi bányából kiömlött, tisztítatlan bányavíz okozta a Szamos fémszennyezését

Egy bezárt máramarosi bánya elárasztott tárnáiból kiömlött, tisztítatlan bányavíz okozta a Szamos fémszennyezését a Krónika napilap internetes oldalán közölt csütörtöki cikk szerint.

A Krónika a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság Máramaros megyei kirendeltségétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a szerdán lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében megáradtak a patakok és a folyók a térségben. Ennek nyomán a Nagybánya közeli Miszbánya térségében elárasztották a Câmpurele bánya bezárt tárnáit, amelyekből jelentős mennyiségű tisztítatlan bányavíz ömlött a Láposbánya-patakba. A szennyezés a patakon keresztül a Lápos folyóba majd a Szamosba jutott.

A vízügyi hatóság Máramaros megyei kirendeltségének illetékese csütörtök délben az MTI-nek elmondta: még mindig várják a szerdán vett vízminták laboratóriumi elemzésének eredményeit. Arra a kérdésre, hogy sikerült-e leállítani a szennyezett víz beömlését, elmondta: a beömlés nem folyamatos, csak időnként és rövid ideig tart.

A Krónika közlése szerint a Câmpurele bánya a Conversmin Rt. állami vállalathoz tartozik, amelynek kizárólagos részvényese a bukaresti gazdasági minisztérium. Ez a társaság felel azoknak a romániai bányáknak a bezárásáért és környezetbaráttá tételéért, ahol felfüggesztették vagy megszüntették a kitermelést.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte az MTI-vel, hogy a Szamosból Csengernél csütörtökön hajnali két órakor vett vízmintákban az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációja is határérték feletti volt.

Nem okozott halpusztulást a Lápos folyóba jutott, nehézfémmel szennyezett bányavíz

Nem okozott halpusztulást Romániában a Lápos folyóba, majd a Szamosba jutott, nehézfémmel szennyezett bányavíz – közölte az MTI-vel Pásztor Sándor, a magyar környezetvédelmi miniszter vízügyi tanácsadója.

Pásztor Sándor elmondta: egy elhagyott színesfémbányába beszivárgott víz tört a felszínre szerda hajnalban, és a bányában lerakódott üledéket magával sodorva jutott a Láposbánya-patakba, ahonnan a Lápos folyóba, majd a Szamosba ömlött. A vízügyi szakember szerint a bányavíz a kiömlés első óráiban másodpercenként 1,5-1,6 köbméteres hozammal folyt a patakba, és vöröses színű üledéket sodort magával. Hozzátette: jelenleg is folyik a víz a bányából, de már csak másodpercenkénti 0,3-0,4 köbméteres hozammal, és már jóval tisztább, mint a kezdeti órákban volt. Elmondta: a Lápos folyóból vett vízmintákban a mangán, a réz és a cink értéke 2-3-4-szerese volt a megengedett küszöbértéknek, a vasé pedig ennél is sokkal magasabb.

Pásztor Sándor szerencsés körülménynek tekintette, hogy árhullám vonul le a Szamoson, melynek vízhozama meghaladja a 200 köbmétert másodpercenként, ezért a bányavíz hamar feloldódik. Hozzátette: ilyen esetekben a bányát nem lehet eldugaszolni, hogy megakadályozzák a kiömlést, a karbantartónak olyan munkálatokat kellett volna elvégeznie, amelyek felfogják, leülepítik a kiömlő vizet.

A Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság csütörtök délutáni közleménye szerint a romániai szakemberek folyamatosan figyelemmel követik a helyzetet, a folyószennyezésért felelős Explo Mining COAL Kft.-t megbírságolják a történtek miatt, és a cégnek a beavatkozási költségeket is fedeznie kell.

A vízügyi igazgatóság ugyanakkor azt is közölte, hogy a bezárt bányák és a meddőhányók állandó vízügyi kockázatot jelentenek a térségben, és a hatóság folyamatosan figyelmezteti az illetékeseket a veszélyekre.

(MTI)