Elemzés: több mint százezer magyarul beszélő roma él Erdélyben

Egy csütörtökön közzétett elemzés szerint Erdélyben több mint százezer magyarul beszélő roma él, akik a magyar anyanyelvű népesség 8,4 százalékát teszik ki.

Az elemzést az Erdélystat.ro statisztikai portál készítette a kolozsvári a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata alapján. Az elemzés szerint Romániában az önkormányzatok mintegy 1,23 millió romát tartanak számon, kétszer annyit, mint amennyien a legutóbbi népszámláláson is roma nemzetiségűnek vallották magukat. A romák 37,7 százaléka, azaz 474 ezer személy Erdély területén lakik, ahol a népesség hét százalékát teszik ki.

A magyarul beszélő romák száma mintegy 105 ezer főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8,4 százalékát jelenti.

Erdélyben két kiterjedt magyarul beszélő roma tömb van. Az egyik Székelyföldön helyezkedik el és magába foglalja Marosvásárhely vonzáskörzetét, a másik a partiumi magyar tömb nagy részére terjed ki. A székelyföldi magyarul beszélő roma tömb valamivel nagyobb (mintegy 50 ezres), de a két tömb közel azonos méretű. Partiumban a magyar anyanyelvű népességen belül a romák aránya közel 15 százalékos, míg ez az arány Székelyföldön megközelíti a 10 százalékot.

Romániában 2315 romatelepet azonosított a vizsgálat. Országos szinten a romák 59 százaléka, Erdélyben 64 százaléka él a többségtől elkülönülve. A magyarul beszélő romák közül mintegy 69 ezren élnek szegregátumokban. Míg Székelyföldön a romák valamivel több mint fele él romatelepeken, addig a partiumi tömbben ez az arány 74 százalékos. A dominánsan magyar nyelvű szegregátumok száma 289, ezekben mintegy 56 ezer roma él.

A marginalitás egyik legfontosabb mutatója a háztartások infrastrukturális ellátottsága, amire a vizsgálat szintén rákérdezett. A romániai roma szegregátumokon belül a háztartások 86 százaléka rendelkezik elektromos árammal, konyha a háztartások 43, folyóvíz 30, fürdőszoba 17, csatornázás 16, melegvíz 9 százalékában van. A dominánsan magyar nyelvű telepeken lévő roma háztartások kedvezőtlenebb helyzete rajzolódik ki. Az elemzés szerint ez azzal áll összefüggésben, hogy a magyar nyelvű romatelepek és a szintén magyar nyelvű környezetük között nagyobb a társadalmi távolság és egyenlőtlenség.

(MTI)