Elfogadta a kormány a karanténról és az elkülönítésről szóló törvénytervezetet

Elfogadta hétfői ülésén a kormány a járványveszély vagy biológiai kockázat esetén elrendelhető egészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet. A javaslat az alkotmánybíróság ajánlásainak megfelelően módosítja az intézményes karantén, illetve a lakhelyi elkülönítés elrendelésének feltételeit.

Nelu Tătaru egészségügyi miniszter szerint szükség van a jogszabályra a koronavírus-járvány kezelése és ellenőrzés alatt tartása érdekében.

„Önök is láthatták, miként változott péntek óta az emberek viszonyulása a karanténhoz, a lakhelyi elkülönítéshez vagy akár a kórházba való beutaláshoz” – érvelt.

A tárcavezető rámutatott, két nap alatt 550-nel csökkent a kórházban kezelt betegek száma.

Hozzátette, a kormány kéri a parlamenttől, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja a törvénytervezetet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a nemzeti érdek, a közegészségügyi érdek, a román emberek egészsége” előbbre való lesz a politikai érdekeknél.

Az alkotmánybíróság június 25-én adott helyt a Nép Ügyvédje óvásának a kórházi beutalásokkal és a karantén elrendelésével kapcsolatban. Indoklásában a taláros testület arra hivatkozott, hogy a karantén elrendelésére és a kötelező kórházi beutalásra vonatkozó törvény szövege nélkülözi az egyértelműséget és kiszámíthatóságot, és nem garantálja bizonyos alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását.

Arafat: a bírságok érvényben maradnak

A kormány által hétfőn elfogadott törvénytervezet nemcsak a koronavírus-járványra, hanem minden más járványhelyzetre vonatkoztatható, illetve biológiai kockázat esetén is alkalmazhatók az előírások – hangsúlyozta az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) vezetője.

Raed Arafat a hétfői kormányülést követően azt mondta, a jelenleg hatályos bírságok, illetve büntetőjogi intézkedések továbbra is érvényben maradnak.

A belügyminisztériumi államtitkár arra is kitért, a tervezet meghatározza a karantén fogalmát, illetve megszabja, hogy milyen esetekben rendelhető el az intézkedés.

Rámutatott, az új definíció értelmében az intézményesített karantén vagy lakhelyi elkülönítés azon személyek esetében rendelhető el, akik egészségesek, de fertőzésgyanúsnak vagy vírushordozónak minősülnek, mivel ki voltak téve a megfertőződés veszélyének, vagy a betegség lappangási szakaszában lehetnek.

Az izolálás – a tervezet szerint – a valamilyen fertőző betegségben szenvedő vagy a kórokozót hordozó személyek elkülönítését jelenti egészségi állapotuk alakulásának nyomon követése, kezelésük, illetve a fertőzés mértékének csökkentése érdekében. Ez esetben a páciens beutalható a kórházba, egy kórházhoz tartozó létesítménybe, ahol szintén egészségügyi dolgozók látják el, vagy – kivételes esetekben, ha a kórházak telítettek, és a betegség megengedi -, lakhelyén is elkülöníthető a beteg.

A DSU vezetője elmondta, a jogszabályjavaslat értelmében a járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő országokból érkezőkkel kapcsolatos intézkedésekről az országos vészhelyzeti bizottság hivatott dönteni, a döntés alkalmazásáért pedig az egészségügyi minisztérium és az annak alárendeltségében működő intézmények felelnek. Arafat hangsúlyozta, továbbra is érvényben marad az az előírás, miszerint a prefektúrák a megyei vészhelyzeti bizottságokon keresztül, a megyei közegészségügyi igazgatóság javaslatára jóváhagyhatják egy-egy térség vesztegzár alá vonását, amelyet az akció parancsnoka rendel el. „Fontos, hogy egyik esetben sem egyetlen ember dönt, mindig be kell vonni a döntéshozatalba a szakértői felet, legyen az a közegészségügyi igazgatóság, az Országos Közegészségügyi Intézet vagy a vészhelyzeti bizottság keretében működő műszaki-tudományos csoport” – nyomatékosította.

A szakember kiemelte, a törvénytervezet azt is leszögezi, hogy milyen helyzetekben rendelhető el karantén, elkülönítés vagy kijárási korlátozás. Ezek a következők: az egészségügyi miniszter által hirdetett járványhelyzet, az Egészségügyi Világszervezet által hirdetett nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet, az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőség struktúrái vagy az egészségügyi minisztérium alárendeltségében működő intézmények által észlelt „szokatlan vagy váratlan esemény”. Ugyanakkor egyedi esetekben, ha egy orvos úgy ítéli meg, hogy egy rendkívül ragályos betegségben szenvedő páciens kockázatot jelent a környezetére, a lakosságra, elrendelheti a beteg intézményen belüli elkülönítését.

„Ha például valaki olyan endémiás területről érkezik az országba, ahol egy olyan kór terjed, amelyet Romániában nem észleltek, és a kórházban felmerül a gyanú, hogy ezzel a betegséggel állunk szemben, az orvos elrendelheti az illető páciens elszigetelését az egészségügyi intézményen belül, majd tájékoztatnia kell a közegészségügyi igazgatóságot. Tehát nem kell miniszteri rendeletre várnia” – magyarázta Raed Arafat.

(Agerpres)