Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Elutasította az Alkotmánybíróság tegnap azokat az óvásokat, amelyeket a legfelső bírói tanács (CSM), illetve Klaus Johannis államfő terjesztett a taláros testület elé a kormány január 31-én hozott – azóta hatályon kívül helyezett – sürgősségi rendelete miatt, amelyben a büntető törvénykönyv és perrendtartás egyes cikkelyeit módosították.
A taláros testület úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn alkotmányos jellegű jogi konfliktus sem a kormány és az igazságszolgáltatás, sem a kormány és a törvényhozás között. Az Alkotmánybíróság tegnap csak azt elemezte, hogy jogosult volt-e a kormány sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság elnöke kifejtette: a kormány jogosult a parlament felhatalmazása alapján törvényerejű rendeleteket hozni, illetve – kivételes helyzetekben – sürgősségi rendeletet kibocsátani. A január 31-i sürgősségi rendelet témája – a büntetőjog – nem szerepel az alkotmányban megszabott kivételek között, amelyekről tilos sürgősségi rendelet hozni, így a kormány nem került intézményi konfliktusba a parlamenttel – magyarázta Dorneanu. Azt most nem vizsgálták, indokolt volt-e a sürgősségi eljárás – tette hozzá.
Ami az igazságszolgáltatás és a kormány közti esetleges konfliktust illeti, az alkotmányíróság szerint nem sérült az alaptörvény azáltal, hogy a kormány nem várta meg a CSM véleményezését, mert ez csak az igazságszolgáltatás megszervezetését, intézményeinek működtetését, a bírák és ügyészek jogait érintő jogszabályoknál lett volna kötelező figyelembe vennie. Az alkotmánybíróság mindkét óvást szavazattöbbséggel utasította el. A vitatott sürgősségi rendeletet tartalmi szempontból ma vizsgálja meg a taláros testület, amikor az ombudsman óvását bírálja el.