EMNT: a Kolozsvári Nyilatkozatban foglaltak semmit sem veszítettek aktualitásukból

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kiáll a Kolozsvári Nyilatkozatban foglaltak mellett, és úgy értékeli, hogy az erdélyi magyar közösség önrendelkezési igényét elsőként megfogalmazó dokumentum tartalma semmit sem veszített aktualitásából – közölte a szervezet a 30 évvel ezelőtt elfogadott nyilatkozatról az MTI-hez szerdán eljuttatott állásfoglalásában.

Az EMNT úgy értékelte: ma is érvényes a Kolozsvári Nyilatkozat azon pontja, amely szerint az erdélyi magyar közösség megmaradásának és fejlődésének egyetlen és biztos záloga a belső önrendelkezés elvén alapuló autonómia megteremtése.

Az EMNT Országos Elnöksége által kiadott állásfoglalás határozottan elítéli „az erdélyi magyarság bukaresti politikai képviseletét hosszú időn keresztül egyedüliként megjelenítő politikai szerveződés” minden olyan törekvését, amely az erdélyi magyarság önrendelkezési küzdelmének következetes képviselete helyett a párt- és üzleti érdekek szövevényes hálózatát tartja előrébb valónak, „az elveket alkukra és magánzsebes üzletekre cseréli fel”.

Az EMNT leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozatban foglaltakat magára nézve mindmáig kötelező érvényűnek tekinti, és szövetségeseivel – az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) egyetemben – azon fáradozik, hogy az önrendelkezés gondolatát a lehető legszélesebb körben ismertté és elfogadottá tegye.

Mivel „a központosított bukaresti államvezetés nem tudott hiteles és megbízható hatalmi központtá válni az erdélyi magyarság számára”, az EMNT valós román-magyar párbeszédet szorgalmaz a közösség önrendelkezési törekvéseiről, hogy a magyar közösség demokratikus és békés úton rendezze viszonyát a románsággal. A szervezet jelezte: kész felvállalni az autonómiatörekvésekhez kapcsolódó, széles körű társadalmi vita megteremtését és koordinálását.

Az EMNT ugyanakkor tiltakozik minden, a magyar közösséget, annak kultúráját vagy szimbólumait a többségi társadalom és a román politikum részéről érő támadás ellen, egyben leszögezi: egymás kölcsönös tiszteletének nem létezhet alternatívája.

A kommunista diktatúra 1989-es bukása után alakult erdélyi magyar érdekképviselet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldötteinek országos tanácsa (KOT) 1992. október 25-én Kolozsváron fogadott el nyilatkozatot a nemzeti kérdésről. Az RMDSZ ebben leszögezte, hogy „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa”, és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján” kíván haladni.

A Kolozsvári Nyilatkozatban foglaltak kivívására az RMDSZ képviselői és szenátorai aznap esküt tettek a kolozsvári Szent Mihály-templomban.

forrás: MTI

fotó: Haáz Vince