Ezért hisztizik Iohannis?

Bangladest, Kolumbiát és Romániát hozza fel példának a The Washington Post, ahol a koronavírus-járvány helyett vagy inkább ennek kapcsán a korrupciójárvány tombol. Egyes vélemények szerint ez váltotta ki Klaus Iohannis hisztérikus kirohanását a székelyföldi autonómiával kapcsolatban: a lopják a magyarok Erdéllyel akarta elterelni a kínos cikkről a figyelmet.

Ezt látszik alátámasztani a dolgok időbeni sorrendje is: az autonómia statútumot április 23-án fogadta el hallgatólagosan a képviselőház, Iohannis viszont csak 28-án mondta el államfőhöz méltatlan beszédét, amit az indokolhat, hogy az ominózus, A korrupció világjárványa: 40 dolláros maszkok, megkérdőjelezhető szerződések, rizst lopó bürokraták című cikk április 26-án jelent meg a The Washington Postban. Az időeltolódás miatt az Anthony Faiola és Ana Vanessa Herrero által jegyzett írás gyakorlatilag másnap „ért ide”. Ezt követően egy Iohannis–Trump telefonbeszélgetésre is sor került, ahol – a hivatalos tájékoztatás szerint – „megvitatták a védőfelszerelések problémáját”.

A vezető amerikai lap arról ír, hogy egy kolumbiai törvényhozó megbotránkozott azon, hogy kormánya milyen áron szerzi be egyes nagybani beszállítóktól a rászorulóknak szánt élelmiszert, ezért a termékekről készített fényképekkel felszerelve lement utcájában a sarki fűszereshez, és a hatóság által kifizetett ár nagyjából feléért megvásárolta ugyanazt az árut. Ez az összehasonlító vásárlás lett Kolumbiában a koronavírus-járvány kapcsán indult korrupciós bűnügyieljárás-sorozat egyik kiváltója.

Banglades egy másik példa: amikor a munka nélkül maradt emberek megsegítésére a kormány rizst vásárolt, a szétosztás során 275 tonna termék egyszerűen „eltűnt”. Később ötven tisztségviselő ellen emeltek vádat amiatt, hogy a rizst feláron próbálta értékesíteni a piacon. E két „konszolidált demokráciához” zárkózik fel Románia.

A lap elismeri, hogy a maszkok és lélegeztetőgépek értékét a piacgazdaság kereslet-kínálat törvényei hordozzák világszerte, de rámutat: az állami szerződésekben szereplő emelt ár – a beszállítók hátterével párosítva – megkérdőjelezi a tisztességes beszerzés szándékát.

„Romániában, ahol a szokásos közbeszerzési ajánlattételt felfüggesztették az eljárás felgyorsítása érdekében, többen bírálták a kétes háttéralkuk nyomán létrejött szerződéseket. A Romwine and Coffee Kft., egy Bukaresttől 50 kilométerre délre székelő kisvállalat cigarettát és alkoholos italokat árusít. Ez nem volt akadálya annak, hogy 12,6 millió dollár értékben két állami szerződést kapjon, hogy különleges orvosi maszkokat szállítson a piaci ár kétszeresét meghaladó értéken” – fogalmaz a lap.

A The Washington Post romániai forrásokra hivatkozva azt írja: az ilyen eljárás nem számít újdonságnak, volt már példa arra, hogy „három alkalmazottal és három laptoppal működő cégek több százmillió eurós ajánlatot nyertek utcákra, autópályákra, hidakra és hasonlókra”. Ha igaz is, tesszük hozzá, hogy Iohannis e miatt intézte felháborító kirohanását a magyarok ellen, ez nem mentesíti őt tette alól, sőt…