Ha tudnák mi van a vakcsínban? Senki nem csíntalankodna a csínnal🤣🤣🤣
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felmérést az INSCOP közvélemény-kutató intézet készítette a Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében működő kommunikációkutatási és társadalmi innovációs központtal partnerségben, a STRATEGIC Thinking Group megrendelésére.
A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 55,2 százaléka azt mondta, hogy még idén be akarja oltatni magát koronavírus ellen, 39,4 százalék nem tervezi ezt tenni, 5,4 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt a kérdésre. Az oltást kérni szándékozók 42 százaléka 19 és 29 év közötti. Azok közül, akik nem kérik a vakcinát, 49 százalék azt állította, hogy döntése végleges, 49 százalék pedig nem tartja kizártnak, hogy változtat álláspontján. 2% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Az oltást elutasítók a leggyakrabban azzal indokolják döntésüket, hogy tartanak az esetleges mellékhatásoktól – 30,9%, vagy nem bíznak a vakcina hatékonyságában – 26,8 százalék, vagy kevés információval rendelkeznek a koronavírus elleni immunizálásról – 14,7 százalék. Ugyanakkor az oltást elutasítók 12,7 százaléka azért nem oltatja be magát, mert nem hisz a vírus létezésében, 5,8 százalék pedig mindenféle oltást ellenez.
A felmérés szerint a román állampolgárok 68,3 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus-járvány létezik és veszélyes, 17,2 százalék hisz ugyan a vírus létezésében, de nem tartja veszélyesnek azt, 10,4 százalék szerint minden hazugság ezzel kapcsolatban, 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A válaszadók 76,6 százaléka szerint az oltás a leghatékonyabb módja a bizonyos betegségek elleni védekezésnek, 21,4 százalék nem ért egyet ezzel, 1,9 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 62,4 százaléka bízik az oltásokkal kapcsolatos hivatalos információkban, 33,9 százalék nem bízik ezekben, 3,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A felmérésben részt vevők csaknem háromnegyede, 70,4 százaléka véli úgy, hogy az oltás jótékony hatásai felülmúlják a kockázatokat, 21,4 százalék nem ért egyet ezzel, 8,1 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A válaszadók 65,8 százaléka bevallása szerint nem kapott semmiféle oltást az elmúlt öt évben, 12,7 százalék egyszer oltatta be magát, 7,8 százalék két-három oltást kapott az elmúlt öt évben, 12,7 százalék minden évben beadatott egy-egy oltást az elmúlt öt év során, 0,5 százalék minden évben többet is, 0,6 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A romániaiak 54,8 százaléka véli úgy, hogy tömeges oltással megállítható a járvány, 33,7 százalék nem ért egyet ezzel, 11,5 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 83 százaléka szerint a koronavírus elleni oltásnak opcionálisnak kellene lennie, 16,4 százalék szerint kötelező kellene hogy legyen, 0,6 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Arra a kérdésre, hogy miként lehetne növelni a koronavírus elleni vakcinákkal szembeni bizalmat, 23,5 százalék azt válaszolta, hogy ehhez arra volna szükség, hogy kevés esetben regisztráljanak mellékhatásokat, 22,4 százalék úgy véli, hogy nőne a bizalom, ha nagyobb arányban oltatnák be magukat az egészségügyi dolgozók, 13,1 százalék szerint ez akkor következik be, ha más országokban magas lesz a beoltottsági ráta, 10,3 százalék szerint az egyes országok vezetői – államfők, miniszterelnökök, miniszterek – beoltása növelné a bizalmat. 22,5 százalék azt mondta, hogy semmi nem növelné az oltással szembeni bizalmát, 8,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek többsége (54,2%) bízik vagy nagyon bízik az uniós országok illetékes intézményei által végzett oltásengedélyezési eljárásokban, 50,4%-a bízik vagy nagyon bízik az Amerikai Egyesült Államokban végzett ilyen eljárásokban, 45 százalék pedig bízik vagy nagyon bízik a romániai engedélyezési eljárásokban. A hasonló kínai, illetve oroszországi eljárásokban a válaszadók 26,3, illetve 25,9%-a bízik.
A felmérés január 13-a és február 3-a között készült 1200 személy megkérdezésével, a hibahatár 2,8%.
(Agerpres)
Ha tudnák mi van a vakcsínban? Senki nem csíntalankodna a csínnal🤣🤣🤣
Egy protein, mit az immunrendszer megismer, aztán majd, ha jön a vírus időben érzékeli és sikeresen felveszi a harcot. Ennyi.
Mindegyik így működik nem olthatnak be Kalasnyikovval ,hogy az harcoljon.
Nem mindenik, más tehnológiák is léteznek, pl. a régebbi védőoltások hatástalanított vírust alkalmaztak az immunválasz kiváltására.
A hatástalanitott virus is olyan. Csak hosszabb, nagyobb protein. 😏
Még februárban,nem idén!
most „ingyenes”az oltas DE ha jovotol az evi 2vagy 4 oltasert kell fizetni vagy 100 eurot ,lesz tolakodas?