Felmérés: Ceauşescu volt a modern és jelenkori Románia legmeghatározóbb alakja

Nicolae Ceauşescu volt kommunista vezető, illetve Constantin Brâncuşi szobrász vezeti a modern- és jelenkori Románia legmeghatározóbb történelmi, illetve kulturális személyiségeinek listáját – derül ki egy szerdán közzétett felmérésből.

A Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN) megrendelésére a CT&Research által készített közvélemény-kutatásban részt vevők 26,6 százaléka véli úgy, hogy Nicolae Ceauşescu volt az ország modern- és jelenkori történelmének legmeghatározóbb alakja. A második helyen Mihály király végzett 21,4 százalékkal, I. Ferdinánd román királyt a válaszadók 11,6 százaléka, II. Károlyt 5,4 százalék, Nicolae Iorgát pedig 4,9 százalék jelölte meg. A további sorrend: Mária román királyné – 4,8 százalék; Nicolae Titulescu – 4,1 százalék; Ion Iliescu – 3,5 százalék; Ion Antonescu – 3,1 százalék; Gheorghe Gheorghiu Dej – 2,4 százalék; Ion I.C. Brătianu – 2,3 százalék; Corneliu Coposu – 2,3 százalék; Traian Băsescu – 1,1 százalék; Klaus Johannis – 1,0 százalék; Emil Constantinescu – 0,4 százalék.

A meghatározó kulturális személyiségek listáját Constantin Brâncuşi vezeti, őt jelölte meg a felmérésben részt vevők 30,3 százaléka, majd George Enescu (18,6 százalék), Nicolae Iorga (8,8 százalék), Mircea Eliade (6,2 százalék) és Gheorghe Zamfir (6,1 százalék) következik a sorban.

A közvélemény-kutatás keretében megkérdezettek 85,4 százaléka válaszolta azt, hogy büszkén vállalja románságát, 9,6 százalék nem büszke identitására. A válaszadók 30,2 százaléka állítása szerint kirakja a román zászlót a házára a román nemzeti ünnepen, 66,2 százalék nem tartja ezt fontosnak.

A felmérés szerint a lakosság 48,5 százaléka inkább románnak és európainak vallja magát, 43,3 százalék inkább csak románnak, 4,1 százalék európainak és románnak, 2,9 csak európainak.

Arra a kérdésre, hogy általában véve melyik országot tartják Románia legjobb szomszédjának, 26,9 százalék Bulgáriát, 23,1 százalék a Moldovai Köztársaságot, 12,4 százalék Szerbiát, 8,1 százalék Magyarországot, 3,6 százalék Ukrajnát jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók 61,9 százaléka támogatja Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését.

A közvélemény-kutatás szerint az ország jelenlegi legjelentősebb problémáinak listáját a korrupció vezeti 50,1 százalékkal, aztán az infláció/áremelkedés következik 43 százalékkal, majd a gazdaság helyzete – 36,1 százalék és a kormány, illetve az ország vezetése – 36,1 százalék. Ezeket a következők követik: egészségügyi rendszer – 31,2 százalék, munkahelyek hiánya – 30,3 százalék; energia, üzemanyag ára – 23,6 százalék; adók, illetékek szintje – 18,8 százalék; oktatási rendszer -14,2 százalék.

A felmérésben részt vevők 73,0 százaléka véli úgy, hogy rossz irányba halad az ország. 54,2 százalék rossznak, 20,5 százalék nagyon rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, a jelenlegi politikai helyzetet 41,9 százalék véli rossznak, 32 százalék pedig nagyon rossznak.

Az országos szintű közvélemény-kutatás november 13-a és 21-e között készült, 1400 felnőtt korú személy megkérdezésével. A hibahatár ą 2,6 százalék.

(Agerpres)