Felmérés: csökkenőben van a jobboldal népszerűsége, erősödik a baloldal

Először csökkent Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága az utóbbi egy évben, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megítélése pedig először javult számottevően a tavalyi európai parlamenti választások óta – derült ki az IMAS közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.

Az őszi kormányváltás és Klaus Johannis államfő novemberi újraválasztása óta látványosan megerősödött PNL most az érvényes voksok 40,7 százalékát szerezné meg. Ez csaknem 7 százalékpontos visszaesés az egy hónappal korábbi méréshez képest, amikor úgy tűnt: a PNL-nek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatása is elegendő lenne a kormánytöbbséghez, ha most rendeznének parlamenti választást.

A legutóbbi felméréshez képest a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két és fél százalékot rontott, és most a voksok 10 százalékára számíthat.

A baloldalon ezzel szemben öt százalékponttal, 25,8 százalékra emelkedett a PSD támogatottsága és a – hónapok óta a választási küszöb alatt mért – volt koalíciós partnerük, a Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE támogatottsága is több mint egy százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett.

A Victor Ponta volt kormányfő vezette Pro Románia, amelynek meghatározó szerepe volt az őszi kormányváltásban, de a PSD ellenzékbe kerülése óta népszerűsége megfeleződött, szintén csaknem egy ponttal, 4,6 százalékra erősödött.

Az RMDSZ-t most 4,4 százalékon, tehát az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérték. A regionális pártok képviselethez jutását azonban egy alternatív küszöb is segíti: azok a politikai alakulatok, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát, akkor is részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, ha országosan nem érték el az 5 százalékot.

A választói preferenciák balratolódása egybeesett a kormányválsággal, amelyet éppen a PNL provokált ki annak érdekében, hogy az év végén esedékes választások előrehozásával mielőbb mandátumokra váltsa rekordmagas népszerűségét.

A mostani közvélemény-kutatás adatsorát február 11. és 28. között vették fel, abban az időszakban, amikor az alkotmánybíróság kimondta: Klaus Johannis államfő nem adhatott volna a parlament által frissen megbuktatott Ludovic Orbannak újabb kormányalakítási megbízást, csak azért, hogy – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – jogalapot teremtsen magának a parlament feloszlatásához.

(MTI)