Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felmérés értelmében Klaus Johannisra az urnák elé járulók 45,8%-a szavazna, míg Călin Popescu Tăriceanu (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) a voksok 18%-át, Liviu Dragnea (Szociáldemokrata Párt) a 14,3%-át, Dacian Cioloş (Mentsétek meg Romániát Szövetség és Szabadság, Egység és Szolidaritrás Pártja) a szavazatok 9,9%-át gyűjtené be.
A második fordulóban a megkérdezettek 41,6%-a szavazna Johannisra (PNL), 18%-a Liviu Dragneára (PSD, ALDE). A válaszadók 21,8%-a még határozatlan e tekintetben, 11,2%-uk azt mondta, nem megy el szavazni, 7,3%-uk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben a második fordulóban Klaus Johannis (PNL, USR és PLUS) és Liviu Dragnea (PSD, ALDE) között kellene választaniuk, kire voksolnának, a válaszolók 41,6%-a mondta azt, hogy a jelenlegi államelnökre ütné a pecsétet, 18%-uk pedig a PSD elnökére szavazna.
Amennyiben a második fordulóban Klaus Johannis (PNL, USR şi PLUS) Călin Popescu-Tăriceanu (PSD, ALDE) ellen állna ki, a megkérdezettek 38,1%-a voksolna a jelenlegi államfőre, 26%-uk pedig az ALDE elnökére. A válaszolók 19,6%-a határozatlan e kérdésben, 9%-uk nem megy el voksolni, 7,2%-uk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.
Ha a második fordulóban Klaus Johannis (PNL) és Dacian Cioloş (USR és PLUS) állna egymással szemben, előbbi a voksok 33,7%-át kapná, utóbbi a 14,6%-át. Ez esetben a válaszolók 29,8%-a mondta azt, hogy határozatlan, 13,7%-uk nem megy el voksolni, 8,2%-uk nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.
Abban a hipotetikus esetben, ha a jelenlegi államelnök Bukarest főpolgármesterével, Gabriela Fireával küzdene meg a második fordulóban, előbbi a voksok 37,4%-át vinné el, utóbbi a 21%-át. Ebben az esetben a határozatlanok aránya 22,5%, 10,3% nem megy el szavazni, 8,8% nem tudott/nem akart válaszolni a kérdésre.
A katonaságban, az egyházban és a Román Akadémiában bízik meg a leginkább az ország lakossága – derül ki a Román Akadémia által hétfőn ismertetett közvélemény-kutatásból.
A felmérés szerint a megkérdezettek 67,9%-a nagyon megbízik, illetve megbízik a katonaságban, 56,8% az egyházzal, 45,5% pedig a Román Akadémiával szemben is nagy bizalommal viseltetik.
A bizalmi rangsor további helyezettjei: rendőrség – 41,6%, Államelnöki Hivatal – 41,2%, Román Nemzeti Bank (BNR) – 36%, polgármesteri hivatal – 35,1%, sajtó – 27,3%, alkotmánybíróság – 22,7%, kormány – 12,4%, parlament – 9,8% és politikai pártok – 8,9%.
A nemzetközi intézmények és szervezetek közül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) szemben a megkérdezettek 56,1%-a van bizalommal, az Európai Unióval szemben 55,3%, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) szemben pedig 52,5%.
A válaszadók 84 százaléka vallotta azt, hogy büszke a románságára, és 65,1%-uk gondolja úgy, hogy Romániának egyesülnie kellene a Moldovai Köztársasággal. Ugyanakkor a megkérdezettek 80,3%-a mondta azt, hogy Romániának meg kell védenie az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.
A közvélemény-kutatást az Inscop Research végezte április 12. és május 3. között, 1.050 személyből álló, reprezentatív mintán. A hibahatár +/- 3 százalék.
(Agerpres)