Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által március első hetében megkérdezett felnőtt román állampolgárok több mint 75 százaléka Oroszországot, 7,9 százaléka a nyugati országokat, 4,6 százaléka pedig Ukrajnát hibáztatja az ukrajnai háborúért, és csaknem 80 százalékuk egyetért az Európai Unió és az Egyesült Államok által Oroszország ellen hozott szankciókkal.
Remus Ștefureac politológus, az INSCOP alapítója szerint a mostani felmérés legmeglepőbb eredménye az, hogy egy hónap alatt csaknem megduplázódott – a februári 19,9 százalékról 35,9 százalékra emelkedett – azok aránya, akik szerint Románia jó irányba halad. Igaz, a megkérdezettek többsége – 55,3 százaléka a februári 77,1 százalékhoz képest – még mindig úgy gondolja, hogy Romániában rossz irányba mennek a dolgok.
Ștefureac úgy vélekedett, hogy Ukrajna kétségbeesett helyzete a – szerinte pesszimizmusra hajlamos – románok egy részében tudatosította azt, mekkora szerepe van az ország európai, euroatlanti elkötelezettségének a béke és biztonság megőrzésében. Szerinte ugyanakkor érzelmi okok is szerepet játszhattak a lakosság várakozásainak pozitív elmozdulásában, hiszen ebben az időszakban az emberi jóság, az ukrajnai menekültek támogatására irányuló példás összefogás megannyi jelével találkozhattak a megkérdezettek.
Ami a pártpreferenciákat illeti, a legtöbben (32 százalék) továbbra is a kormánykoalíció legnagyobb pártjára, a Szociáldemokrata Pártra (PSD) voksolnának, a többi párt által szélsőségesnek tartott AUR viszont lecsúszott a második helyről, ahova a tavaly őszi elhúzódó kormányválság és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség nyomán tavaly decemberben jött fel.
Ha most rendeznének választásokat, a bukaresti nagykoalícióban részt vevő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) végezne a második helyen: a PNL-re a megkérdezettek 19,9 százaléka voksolna, míg az AUR a februári 22,4 százalékról 18,9 százalékra esett vissza. A tavalyi kormányválságot előidéző, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) nem hozta vissza a mélyrepülésből az AUR visszaesése, az USR támogatottsága csak néhány tizeddel, 10,8 százalékra emelkedett.
A kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatottságáról az INSCOP most nem közölt friss adatokat.
(MTI)