Félnek a levélszavazástól?

A bukaresti székhelyű Állandó Választási Hatóság (AEP) nyilvántartásai szerint 2019. július 28-tól (a legelső naptól) kezdve augusztus 12-én 14 óráig 15.410 külföldi lakhelyű román állampolgár jelentkezett bejegyeztetésre, hogy a novemberi államelnök-választáson szavazhassanak. Noha a szám naponta néhány százzal vagy ezerrel növekszik, mégis messze elmarad a várakozástól. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a hivatalos bejegyzésüket kérő  külföldön élőknek csak körülbelül a fele óhajt levélben szavazni, a többiek a  hagyományos urnás szavazást jelölték be a kérdőíveken.

A bejegyzések határideje 2019. szeptember 11., és nagy fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a levélszavazás lehetőségével élni akaró román állampolgárok száma jelentősen növekedjen. Nyilvánvaló, hogy a módszert nem ilyen alacsony számú szavazónak dolgozták ki és fogadták el hosszú politikai viták után. Elemzők véleménye szerint a levélszavazás iránti mérsékelt – mondhatni gyenge – érdeklődésnek több magyarázata lehetséges.

Egyik az, hogy a külföldön élő romániaiak zöme (és hatalmas számról van szó!) nem szívesen közöl magáról annyiféle adatot, amiket a levélszavazáshoz szükséges kérdőívek kérnek. Valószínűleg sokan félnek a kettős megadóztatástól, attól tartanak, hogy külföldi munkahelyeik, jövedelmeik górcső alá kerülnek, adataikat az adóhatóság vagy (és) a körzeti önkormányzat  felhasználhatja. A reménykeltőbb magyarázat szerint a külföldön élő román állampolgárokat még nem kapta el a „választási hév”, emiatt a várnál közömbösebbek az előkészületekkel szemben. 

A külföldön élő romániaiaknak a levélszavazással szembeni visszafogottsága azért is meglepő, mert a parlamenti ellenzék és a liberális államelnök gyakran riogatja a román diaszpórával a szociáldemokrata többségű kormánykoalíciót. A híres-hírhedt 2018. augusztus 10-i köztéri tüntetésen is ott voltak a külföldről hazaruccanó társszervezők és szószólók. Az sem mellékes, hogy a 2014. évi államelnök-választás második fordulójában Klaus Johannis nagyrészt a diaszpóra mozgósításával tudta legyőzni szociáldemokrata ellenjelöltjét, Victor Pontát, akivel szemben majdnem egymilliós szavazathátránya volt az első fordulóban. 

(bl)