Ferenc pápa boldoggá avatta a hét mártír görögkatolikus püspököt Balázsfalván

Boldoggá avatta vasárnap Balázsfalván Ferenc pápa a kommunista rezsim által 1950 – 1970 között üldözött és megkínozott Valeriu Traian Frenţiu, Vasile Aftenie, Ioan Suciu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Bălan, Alexandru Rusu és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököt.

Ferenc pápa arról beszélt, hogy a hét mártír püspök példaértékű hittel és szeretettel szolgálta népét, és inkább eltűrte a nehéz rabságot, a kínzásokat, mintsem hogy hitét megtagadja. Fellázadtak egy önkényes rendszer ellen, amely az ember alapvető jogait próbálta eltiporni. A román népre hagyott örökségüket két szóval lehet jellemezni: szabadság és nagylelkűség – jelentette ki Őszentsége.

„Abban a szomorú emlékezetű időszakban súlyos próbatételek elé állította a katolikus közösséget a diktatórikus, ateista rezsim: a görögkatolikus egyház és a latin rítusú katolikus egyház minden püspökét és sok hívét üldözte, börtönbe záratta” – emlékeztetett.

Idézte az egyik vértanú püspököt, Iuliu Hossut: „Isten azért küldött minket a szenvedés eme sötétségébe, hogy megbocsássunk és imádkozzunk mindannyiuk megtéréséért.”

„Ezek a szavak jelképezik és összegzik ezeknek a boldoggá avatottaknak a hozzáállását azokban a megpróbáltatásokkal terhes időkben, amikor segítették népüket hitvallásukban, anélkül, hogy megtörtek vagy bosszút álltak volna. Kínvallatóikkal szembeni nagylelkűségük profétikus üzenetet hordoz, és ma is arra szólít fel mindannyiunkat, hogy megbocsátással, jótékonysággal győzedelmeskedjünk a gyűlölet felett, következetesen és bátran megélve keresztény hitünket” – fogalmazott a katolikus egyházfő.

Fel kell lépni a romboló ideológiák ellen

Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.

„A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket” – jelentette ki.

A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.

„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (.) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött” – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.

A szentatya köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért és látogatásának lebonyolításáért a romániai hatóságoknak, az államfőnek, minden jelenlévőnek, és a román ortodox egyház vezetőinek és híveinek is, akik „testvéri szellemben”fogadták őt. „Isten áldja meg ezt az ősi, kiemelkedő egyházat, és segítse küldetésében” – mondta az ortodox egyházra utalva a katolikus egyházfő.

Köszönetet mondott a katolikus egyház papjainak, vezetőinek és híveinek, a zarándokoknak, és hálát adott Istennek a lehetőségért, hogy együtt imádkozhatott a Bukarestben, Csíksomlyón, Iaşi-ban és Balázsfalván összegyűlt tömegekkel. „Fejet hajtok előttetek, a görögkatolikus egyház hívei előtt, akik három évszázada apostoli elhivatottsággal tesztek bizonyságot hitetekről” – tette hozzá.

Beszéde végén Szűz Mária áldását és oltalmát kérte az ország minden állampolgárára, akiket arra kért, hogy a béke, az igazság és a testvériesség útján haladjanak tovább.

„Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése” – fejezte be prédikációját az egyházfő. A szentmisét Ferenc pápa a Regina coeli („Mennyek Királynője”) Mária-himnusszal zárta.

A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.

A szentmisén ott volt Klaus Johannis államelnök feleségével, Carmennel együtt, aki görögkatolikus. Viorica Dăncilă kormányfő több miniszterével együtt szintén részt vett a vallási rendezvényen.

A boldoggá avatott püspökökről

A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam.

• Valeriu Traian Frențiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben.
• Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg 51 éves korában 1950-ben.
• Ioan Suciu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben 1953-ban.
• Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg 51 éves korában a máramarosszigeti börtönben.
• Ioan Bălan Lugoși püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg.
• Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg 79 éves korában.
• Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök – aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát – túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1848-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdély uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.

Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.

(MTI/Agerpres)