Gheorghiţă: a hideg időszak beálltakor újabb fertőzéshullám kezdődhet

Cselekvési tervet készülnek kidolgozni a hatóságok „A város beoltja a vidéket” elnevezésű projekt gyakorlatba ültetésére – nyilatkozta kedden Valeriu Gheorghiţă, az oltáskampány vezetője.

A katonaorvos azt mondta, fontos, hogy július végére a lakosság tájékoztatását, illetve immunizálását végző csapatok az ország mind a 2862 községében napi szinten jelen legyenek, ugyanis az ősz beálltakor újabb megbetegedési hullám ütheti fel a fejét.

Gheorghiţă beszámolója szerint egyes megyékben már a települések 70-80 százalékába eljutottak a mobil oltócsapatok, más megyékben viszont ez az arány alig 10%-15%. A vidék beoltásának megszervezésére tehát összehangoltabb cselekvésre van szükség, amelynek tervét a vaccinare-covid.gov.ro platformon is közzéteszik.

Az indiai variáns dominánssá válhat

Fennáll a veszélye annak, hogy a koronavírus indiai, Delta variánsa „domináns variánssá” váljék, és amennyiben Románia nem éri el a megfelelő átoltottsági szintet, megtörténhet, hogy a járvány egy újabb hullámával kell majd szembenéznie, figyelmeztetett Valeriu Gheorghiţă.

„A járvány nem múlt el, és jelenleg négy olyan mutáció létezik, ami aggodalomra ad okot: a brit, a dél-afrikai, a brazil és az indiai. Az utóbbi körülbelül 50%-kal fertőzőbb a brit variánsnál, és azt tudjuk, hogy maga a brit mutáció is már 30-50 százalékkal fertőzőbb volt az eredeti, wuhani vírustörzsnél” – figyelmeztetett a katonaorvos.

Ez azt jelenti, hogy az indiai variánssal megfertőződött személy másik 5 személyt fertőz meg, míg az eredeti vírustörzs esetében a reprodukciós ráta 2-3 volt. Nagy-Britanniában jelenleg ez a variáns a domináns, magyarázta Valeriu Gheorghiţă.

Rámutatott, hogy a legutóbbi kutatási eredmények arra utalnak, hogy az eddig kifejlesztett oltások hatékonyak az indiai variánssal szemben is, amennyiben az emberek mindkét dózist megkapják.

„Amennyiben az átoltottság nem jut el a megfelelő szintre, hogy a vírus terjedése lelassuljon, fennáll a veszélye egy negyedik hullám kialakulásának, és sajnos, ez nem puszta spekuláció, ez maga a valószínűsíthető realitás. De rajtunk múlik, hogy csökkentsük ennek a betegséghullámnak a mértékét és időtartamát” – fűzte hozzá Gheorghiţă.

11 oltóközpontban ideiglenesen beszüntetik a tevékenységet, 127-ben csökkentik a munkaprogramot

Ideiglenesen beszüntetik a tevékenységet 11 oltóközpontban, 127-ben csökkentik a munkaprogramot, 70 oltópontot pedig bezártak, mivel az oltóközpontok mintegy 45%-a a csökkent oltakozási kedv miatt kapacitásának kevesebb mint 50%-ában működött az elmúlt időszakban.

Valeriu Gheorghiţă rámutatott, hogy a múlt héten kielemezték az immunizálási központok hatékonyságát. Azt javasolták a megyei közegészségügyi igazgatóságoknak, hogy vizsgálják meg a helyzetet, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket: vagy csökkentsék a központok nyitvatartási idejét, és küldjenek ki több mobil csapatot a vidéki településekre, vagy ideiglenesen függesszék fel egyes központok tevékenységét.

Hangsúlyozta, véglegesen nem akarják bezárni az oltóközpontokat, mivel nem lehet tudni, milyen lesz a járványhelyzet az elkövetkező hónapokban, és a központokat szükség esetén gyorsan újra működésbe kell helyezni.

Gheorghiţă említést tett arról is, hogy az utóbbi hónapokban fokozatosan csökkent az újonnan beoltott személyek száma, viszont az uniós szerződés értelmében a vakcinaadagok a korábbi beütemezés szerint érkeznek az országba, így jelenleg a beérkezett dózisok mintegy 60%-át sikerült felhasználni. Megjegyezte, egyrészt fontos lenne felhasználni a vakcinákat még a szavatossági idő lejárta előtt, másrészt azonban megfelelő mennyiségű vakcinának kell raktáron lennie a járvány következő hulláma esetén.

13.391, tizenkét és tizenöt év közötti gyermeket oltottak be

Ez idáig 13.391, tizenkét és tizenöt év közötti gyermeket oltottak be Romániában koronavírus ellen, a legtöbbet Bukarestben (3152), illetve Kolozs (1173), Ilfov (631) és Temes (615) megyében.

A 12 és 15 év közötti kiskorúak immunizálása június 2-án vette kezdetét.

Valeriu Gheorghiţă ugyanakkor elmondta, hogy a családorvosok 31%-a csatlakozott az oltási kampányhoz, azaz 2345 orvos olt a kabinetjében, ezek közül 1182 városon, 1163 pedig vidéken.

Május 4-e óta 136.883 személyt immunizáltak háziorvosi rendelőben, ezeknek 54%-át a vidéki településeken. A legtöbb személyt – 10.118-at – Temes megyében oltották be a háziorvosok.

Június 7-e és 14-e között országszerte 129.102 személy kapta meg az oltás első dózisát, ezeknek 88,7%-a előjegyzés nélkül jelentkezett az oltóközpontban.

A katonaorvos elmondta még, hogy országos szinten 127 közkórházban 2132 személyt, 27 magánkórházban pedig 365 személyt oltottak be az említett időszakban. A héten további 17 közkórházban kezdik el az oltási tevékenységet.

16.411 esetben jegyeztek mellékhatást az oltások nyomán

Az oltáskampány kezdetétől június 14-éig összesen 16.411 esetben jegyeztek mellékhatást Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson oltásának beadását követően – tájékoztatott kedden Valeriu Gheorghiţă.

Az oltáskampány koordinátora szerint ez azt jelenti, hogy 1000 beadott dózisra 1,9 mellékhatás jut, tekintve, hogy Romániában több mint 4,5 millió személyt oltottak be, több mint 4,2 milliót mindkét dózissal.

A Pfizer-BioNTech vakcinája esetében 1000 oltásra 1,2 mellékhatás jut, a Moderna esetében 2,8, AstraZeneca esetében 7,4, a Johnson&Johnson esetében 0,9, mondta el Gheorghiţă.

Emlékeztetett, hogy az oltási kampány kezdete óta június 14-éig több mint 4,5 millió személyt oltottak be, közülük több mint 4,2 millióan a második adagot is megkapták.

Gheorghiţă arra is kitért, hogy a 60 és 69 év közötti korosztályban a legmagasabb – megközelítőleg 36%-os – az átoltottság, majd a 70 és 79 év közötti korosztály következik 33,75%-os és az 50 és 59 év közötti korosztály 33,25%-os átoltottsággal.

(Agerpres)