Húsz év alatt 15 ezer személy ellen emelt vádat a DNA

Fennállásának eddigi húsz éve alatt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) mintegy 15 ezer személyt állított bíróság elé, akik összesen 5,4 milliárd euró kárt okoztak az államnak.

A DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen ismertetett tevékenységi mérleg szerint a vád alá helyezett személyek között van 400 polgármester, 800 közintézmény- és államivállalat-vezető, 160 ügyész és bíró, 60 kormánytag (két miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok), 40 megyeitanács-elnök és ezer rendőr is.

Mintegy 2300 vádlottat uniós pénzek elcsalása miatt állítottak bíróság elé, ők összesen 300 millió euró kárt okoztak.

Az elmúlt 10 évben a bíróság elé került ügyekben kenőpénzként adott, felajánlott, kért vagy kapott javak összértéke mintegy 1 milliárd euróra rúg.

A tevékenységi mérleg kitér a DNA történetének más mérföldköveire is:

• 30 millió euró – a legnagyobb összegű kenőpénz, amelyet korrupciós ügyben lefoglaltak;
• 60 millió euró – a legnagyobb összegű kártérítés, amelyet korrupciós ügyben megítélt a bíróság;
• 22 millió euró – a legnagyobb összeg, amelyet nagykorrupciós ügyben elkoboztak;
• 15 év és 8 hónap – a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet korrupciós ügyben kiszabott a bíróság. 

Bologa: a DNA erős, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben

A korrupcióellenes ügyészség létrehozásakor Románia „a közpénzeket elcsaló hálózatok fogságában élt”, jelenleg azonban a DNA erős intézmény, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben – jelentette ki kedden az intézményt vezető Crin Bologa.

A DNA fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott sajtóeseményen a főügyész elmondta, hogy korrupcióellenes vádhatóság 2002-es létrehozása „szükségszerűség” volt.

„Románia polgárai csalódottak voltak, mert az országot foglyul ejtették a közpénzeket elcsaló és az uniós csatlakozást veszélyeztető hálózatok. A korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele volt a csatlakozási folyamat lezárulásának, ugyanakkor meghatározó tényezője az európai úton való továbbhaladásnak és a román társadalom fejlődésének” – fogalmazott Crin Bologa.

Kifejtette, fennállása során jó és nehéz időszakok is voltak a DNA történetében, az intézmény azonban mindig hatékonyan cselekedett, szervezés és működés szempontjából is modellértékű volt más országok hasonló vádhatóságai számára.

„Az akadályok nem tudtak legyűrni bennünket, inkább megerősítettek. (…) Biztosítjuk Románia polgárait, hogy a DNA erős, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben” – nyomatékosította Bologa.

Iohannis: a DNA nélkül a román társadalom ma másként nézne ki

A kezdeti nehézségek ellenére a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) sikerült jelentős előrelépéseket tennie, és mára európai szinten is modellértékűvé vált az intézmény – hangoztatta kedden Klaus Iohannis.

Az államfő részt vett a DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen.

Beszédében Iohannis rámutatott, a DNA eddigi „útja” nem volt mentes sem az akadályoktól, sem a kudarcoktól, utóbbiakat azonban mindig „őszintén és objektíven” kell megvizsgálni, tanulni kell a múlt leckéiből.

Hangsúlyozta, csak az a társadalom lehet erős és stabil, amelyben szigorúan küzdenek a korrupció ellen, amelyben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amelyben a döntéshozók felelősséggel viseltetnek a polgárok iránt, amelyben az a jellemző, hogy senki nem érzi magát a törvény felett állónak.

„A korrupció elleni küzdelem egyet jelent a mindenki által kívánt jobb társadalomért folytatott küzdelemmel. Ez nem lehet egyetlen intézmény kizárólagos feladata, ez valamennyi döntéshozó közös kötelezettségvállalása. Ebben a közös erőfeszítésben az önök intézményének munkája meghatározó fontosságú az állam korszerűsítése, a fejlődését lassító vagy akár gátló magatartásformák megelőzése és felszámolása szempontjából” – nyomatékosította.

Kiemelte, a román igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készített jelentések minden alkalommal kitértek a korrupció elleni küzdelem terén elért fokozatos fejlődésre, de ugyanúgy rávilágítottak a hiányosságokra vagy azokra a célkitűzésekre is, amelyek megvalósítása stagnált.

„Meggyőződésem, hogy a DNA-nak a nagy- és a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulása nélkül a román társadalom ma egészen másként nézne ki” – hangoztatta. A korrupcióellenes ügyészség létrehozása volt az első jele annak, hogy Románia felvállalta a legmagasabb szintű korrupció elleni hosszú távú küzdelmet, és az azóta eltelt években jelentős átalakulásokon ment át az ország mind az intézményi kapacitás fejlesztése, mind a közszféra átláthatósága és integritása tekintetében. „Az emberek mentalitása is megváltozott, a román társadalom már nem tolerálja a méltánytalanságokat a közéletben” – tette hozzá Klaus Iohannis.

(forrás: Agerpres, fotó: Direcția Națională Anticorupție/Facebook)