Iohannis: a kisebbségek megbélyegzését és diszkriminációját mindannyiunknak büntetnünk kell

A kisebbségek megbélyegzését és diszkriminációját „szigorúan büntetni kell” – hangsúlyozta a roma holokauszt európai emléknapja alkalmából megfogalmazott keddi üzenetében az államfő.

„Ma kegyelettel adózunk annak a közel 500 000 roma gyermek, nő és férfi emlékének, akik a holokauszt áldozatai lettek. Egész családok pusztultak el ebben a népirtásban, szörnyű brutalitásnak kitéve. Gondolataink a borzalmak túlélőikkel és leszármazottaikkal is vannak” – ismertette Klaus Iohannis üzenetét a bukaresti holokauszt emlékműnél tartott megemlékezésen Cătălina Galer államtanácsos.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy 80 évvel ezelőtt kezdte el az Antonescu-rezsim a romák deportálását a Dnyeszteren túli területekre. Akkor mintegy 25 000 romát hurcoltak el, és arra ítélték őket, hogy embertelen és egészségtelen körülmények között éljenek, élelemtől megfosztva és kényszermunkára kényszerítve. Ennek a közösségnek alig a fele élte túl a deportálásokat. „A román állam vállalta a felelősséget ezért a bűncselekményért, amely történelmünk sötét epizódja” – szögezte le Iohannis.

Az elnök szerint nem szabad elfelejteni azokat a drámákat, megaláztatásokat és traumákat, amiket ezek az emberek elszenvedtek. „A roma holokauszt emléknapja arra kötelez bennünket, hogy éberek maradjunk, és ne engedjük, hogy rasszista, antiszemita, diszkriminatív vagy idegengyűlölő üzenetek és attitűdök terjedjenek a társadalomban. Ebben a szörnyű mészárlásban elpusztított minden egyes élet olyan örökség számunkra, amelyet ápolnunk kell, de egyben olyan fény is, amely eligazít bennünket európai utunkon” – fogalmazott üzenetében az államfő.

Klaus Iohanis megállapította, hogy Románia, akárcsak egész Európa, több mint két éve nehéz helyzetben van a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt, és ez idő alatt „aggasztóan” fokozódott a gyűlöletbeszéd, terjedtek a diszkriminatív és rasszista üzenetek, különösen a nyilvánosságban.

„A holokauszt meghamisítása, relativizálása vagy akár tagadása a demokratikus társadalmak megmérgezésére, az értékek és elvek megtagadására irányuló cselekedetek. A rasszista vagy soviniszta kijelentések elfogadhatatlanok, és az ilyen magatartásokat és megnyilvánulásokat határozottan el kell utasítani és el kell ítélni. Bonyolult időket élünk, ezért fontos, hogy a román társadalom egységes legyen, és példát mutasson a toleranciában, az elfogadásban, az etnikai és vallási sokszínűség megbecsülésében és tiszteletben tartásában” – fejtette ki az államfő.

Hangsúlyozta: továbbra is az oktatás a legfontosabb eszköz arra, hogy a történelem sötét epizódjai többé ne ismétlődhessenek meg. „A kisebbségek megbélyegzését és megkülönböztetését mindannyiunknak keményen kell büntetnünk. Kötelességünk az embertársaink iránti tisztelet és törődés előmozdítása és ápolása is. A mai Romániában a roma közösség tagjainak nem kellene attól félniük, hogy előítéletek érik őket, vagy hogy elszigetelődnek a társadalomtól” – hangsúlyozta Iohannis.

Az államfő úgy vélekedett: Románia példát mutatott a régióban, mivel az első uniós tagállamok között volt, amelyek országos stratégiát fogadtak el az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzésére és leküzdésére. „Meggyőződésem, hogy a központi és helyi hatóságok felelősséggel és energiával folytatják a fájdalmas múlt feldolgozására irányuló erőfeszítéseiket, a román társadalom pedig megerősíti az európai és demokratikus értékek iránti elkötelezettségét” – üzente a roma holokauszt európai emléknapján Klaus Iohannis. 

Európai Bizottság: szorosan együttműködünk a tagállamokkal a cigányellenesség elleni küzdelemben

Szorosan együttműködünk az Európai Unió tagállamaival a cigányellenesség elleni küzdelemben, nem hunyhatunk szemet a megkülönböztetés felett, amellyel a roma kisebbségnek még napjainkban is szembe kell néznie – írta hétfői sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Vera Jourová és Helena Dalli uniós biztos a roma holokauszt emléknapja alkalmából.

„A roma holokauszt európai emléknapján több százezer roma áldozatára emlékezünk, akiket a náci rezsim gyilkolt meg. Soha sem feledkezhetünk meg róluk” – emelték ki az uniós tisztségviselők.

Felhívták a figyelmet, hogy a bizottság idén ősszel bemutatja a tagállamok roma startégiáinak első uniós szintű értékelését. Ez azt fogja vizsgálni, hogy a tagállamok hogyan lépnek fel a cigányellenesség ellen, és milyen intézkedéseket hoztak a roma kultúra, nyelv és történelem tudatosítása érdekében.

Az Európai Bizottság 2020 októberében tízéves tervet mutatott be az európai uniós tagországokban élő romák támogatására, ennek középpontjában a romák esélyegyenlősége, társadalmi részvétele és befogadása áll, és emellett továbbra is kulcsterületként kezeli az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és lakhatáshoz való hozzáférésük javítását.

Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

(Agerpres/MTI)