Iohannis: a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának gyorsabban kell haladnia

Az Európai Unió csúcstalálkozójának résztvevői egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának gyorsabban kell haladnia – jelentette ki csütörtökön, az értekezlet első részének végén Klaus Iohannis államelnök.

„Az én következtetésem az, hogy mindenki megértette, kicsit gyorsabban kell haladnia a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának. A helyzet természetesen országonként más és más, de én meg vagyok győződve, hogy gyorsabban kell haladnunk, és mindannyiunknak bátran meg kell tenni az első lépést” – jelentette ki az államfő a tagjelölti státuszra vagy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésére utalva.

Elmondta, a csütörtök délután megvitatandó témák egyike Moldova Köztársaság, Ukrajna és Grúzia tagjelölti kérelmét érinti, és Románia határozottan támogatni fogja az Európai Bizottság múlt héten megfogalmazott álláspontját, amely javasolja, hogy a két előbbi haladéktalanul megkapja a tagjelölti státuszt, Grúzia esetében pedig támogatjk az európai törekvéseket, de a tagjelölti státusz elnyeréséhez láthatóbb előrelépésekre van szükség.

Klaus Iohannis csütörtökön és pénteken részt vesz Brüsszelben az EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozón, majd az Európai Tanács ülésén.

Uniós tisztségviselő: haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával

A Nyugat-Balkán tekintetében az Európai Unió legfontosabb prioritása a csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával – közölte egy, az ülés részleteit ismerő uniós tisztségviselő csütörtökön, az EU és a nyugat-balkáni országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

A tájékoztatás szerint a csaknem négyórás megbeszélésen a tagállami vezetők megerősítették a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és hangsúlyozták: a térség jövője az Európai Unióban van.

Hangsúlyozták, hogy az érintett országok már megkezdett csatlakozási folyamatai úgy haladhatnak előre, ha teljesítik a szükséges reformokat, kivált ha meghozzák a jogállamisággal, az igazságszolgáltatással és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket.

A csúcstalálkozó résztvevői fontosnak nevezték a Bulgária és Észak-Macedónia között fennálló kétoldalú kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának megtalálását. Kiemelték továbbá: sürgősen előre kell lépni többek között a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javításában, valamint segítségek kell nyújtani Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszhoz vezető úton.

A tagállami vezetők leszögezték: az integrációs folyamatot meg kell erősíteni a nyugat-balkáni partnerek számára nyújtott konkrét társadalmi és gazdasági előnyök biztosításával. Fokozatosan integrálni kell a régió országait az EU munkájába, és biztosítani kell számukra a vízummentességet.

Az EU továbbra is támogatja a régiót, többek között az ukrajnai háborúból fakadó kihívások kezelésében. Bevonja ezeket az országokat az EU élelmezés- és energiabiztonsági kezdeményezéseibe, segítséget nyújt a kiberbiztonság megerősítésében, valamint a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemben. Az Európai Unió a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervében 30 milliárd eurós beruházást biztosít a régió gazdasági fellendülésére, az összekapcsoltságot és ellenálló képességet javító stratégiai projektek támogatására.

A tagállami vezetők végezetül támogatásukat fejezték ki a szabadságáért küzdő Ukrajnának, és elismerésüket fejezték ki mindazon partnereknek, melyek betartották az uniós szankciókat.

(Agerpres/MTI)