Iohannis az alkotmánybíróságra küldi a Trianon-törvényt

Klaus Iohannis államfő az alkotmánybírósághoz fordult a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító törvény kapcsán – közölte pénteken az államelnöki hivatal.

Az államfő óvásában rámutatott: a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Indoklásában az elnök rámutat: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Iohannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget.

A törvénytervezetet kidolgozó Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Corlățean egy korábbi nyilatkozatában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis június 4-ig nem hirdette ki, így az idei centenárium alkalmával nem volt hatályos a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

Románia jelenlegi külügyminisztere, Bogdan Aurescu több alkalommal is az idei Trianon-centenáriumtól féltette a román-magyar kapcsolatokat. Aurescu legutóbb Szijjártó Péter május 26-i bukaresti látogatása alkalmával fejtette ki: a románok az – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlést tekintik igazán sorsdöntő, „elsődleges” történelmi eseménynek, míg június negyedikén „csak” a Gyulafehérváron kifejezett népakarat nemzetközi szentesítését ünneplik.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és ilyenként bűntudatáról árulkodó törvényről van szó. Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

A képviselőház május 13-án nagy többséggel – 235 vokssal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett – szavazta meg a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak ezentúl gondoskodniuk kellene arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazná az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kellene számolnia.

A szociáldemokraták bírálják az államfőt

Több szociáldemokrata politikus bírálta az államfőt, amiért megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja.

Alfred Simonis, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakcióvezetője „szégyenletesnek” nevezte, hogy „Erdély védelmezője” megtámadta az alkotmánybíróságon a Trianon-törvényt. Iohannis szerint – véli Simonis – a románoknak „nincs joguk” megünnepelni azt, hogy Erdély egyesült Romániával, és az államfő „maholnap megtiltja, hogy büszkék legyünk a nagy egyesülésre, a román zászlóra, vagy himnuszra”. Meglátása szerint Iohannis ismételten bebizonyította, hogy „nem minden román, hanem csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke”.

Titus Corlăţean és Şerban Nicolae szenátorok „zsenánsnak” minősítették Iohannis óvását. Azt mondják: bíznak benne, hogy „előbb vagy utóbb igazság szolgáltatik”, és a trianoni szerződés napja „minden román nemzeti ünnepe lesz”. Közös sajtóközleményükben Iohannis óvását az államfő „kitartó románellenes munkájának” részeként értékelik, és úgy vélik, hogy az elnök „tudatosan minimalizálja” a nagy egyesüléshez vezető események jelentőségét.

(MTI/Agerpres)