Iohannis: az energiaárak emelkedéséért és az inflációért Putyin a hibás, nem a kormány

A háború az oka a nehéz gazdasági helyzetnek és a magas energiaáraknak – jelentette ki Klaus Iohannis államfő csütörtökön.

Az elnök a bukaresti Colentina kórháznál tett csütörtöki látogatása végén nyilatkozott az újságíróknak.

„Az infláció csak egyik tényező. (…) Teljes mértékben bízom benne, hogy a kormány továbbra is a megfelelő intézkedéseket fogja meghozni” – mondta Iohannis.

Az államfő hangsúlyozta, hogy az inflációt, a nehéz gazdasági helyzetet és a magas energiaárakat nem az okozza, hogy valaki nem látja el megfelelően a feladatát Romániában, hanem a háború.

„A kormány, a parlament, a politikusok általában ellátják feladatukat, és sokszor találnak is megoldásokat, nem hibáztathatjuk a kormányt, a parlamentet vagy a politikai réteget. Putyin a hibás, aki kirobbantotta az Ukrajna elleni háborút” – nyilatkozta Iohannis.

„A koalíció ki fog tartani 2024-ig”

Az államfő szerint a jelenlegi kormánykoalíció ki fog tartani a választási ciklus végéig, azaz 2024-ig.

Azt mondta, úgy véli, a jelenlegi koalíció ki fog tartani 2024-ig. Hozzátette, tudomása szerint a koalíciót alkotó pártok még nem egyeztettek arról, hogy milyen formában vágnak neki a soron következő parlamenti választásoknak. Mint mondta, az egyik lehetőség az lenne, hogy közösen induljanak, de azt is megtehetik, hogy külön listákkal indulnak, előzetesen azonban megállapodnak abban, hogy a választások után folytatják a koalíciós együttműködést.

„Ez alapvetően két dologtól függ: a konkrét eredményektől, vagyis attól, hogy mennyire elégedettek a románok ezzel a kormánnyal, illetve a leadott szavazatoktól. Minél többen mennek el voksolni, annál egyértelműbb az eredmény, annál világosabbá válik, hogy a román állampolgárok szerint milyen irányt kell követnie a parlamentnek, a kormánynak és a román politikának” – fogalmazott.

Nem tartja tanácsosnak a miniszterek kiértékelését a válság idején

Az államfő úgy nyilatkozott, nem tartja tanácsosnak „a válság kellős közepén” kiértékelni a miniszterek munkáját, és hogy a kormányfőnek alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére olyan esetre, ha egyik vagy másik miniszter nem látja el megfelelően a feladatát.

„Amikor bátorítottam ennek a koalíciónak a megalakítását, az emberek úgy gondolták, hogy hibát követek el. Az eredmény viszont az utóbbi évek legstabilabb, legszilárdabb és legeredményesebb kormánya lett” – mondta az elnök.

Iohannist a miniszterek tevékenységének kiértékeléséről is kérdezték.

„Nem javasolnék kiértékeléseket most, a válság kellős közepén. Ha egyik vagy másik miniszter nem halad a munkájával, az alkotmány bármikor lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy lecserélje” – érvelt az államfő.

Elvben egyetért azzal, hogy alkotmánymódosításra van szükség

 Klaus Iohannis úgy nyilatkozott, elvben egyetért azzal, hogy néhány ponton módosítani kell az alkotmányt, ez azonban nagyon érzékeny téma, és mélyreható tárgyalásokra van szükség a parlamenti pártok között.

„Azt gondolom, vannak kérdések, amelyeket tisztázni kell az alkotmány kapcsán” – jelentette ki a sajtó kérdéseire válaszolva Iohannis. Példaként említette az előre hozott választások témáját, amely jelenleg még fogalmi szinten sem jelenik meg az ország alaptörvényében. „Tisztáznunk kell, hogyan, ki és mikor oszlatja fel a parlamentet, mit is jelent az, hogy előre hozott választások” – fogalmazott.

További ok lehet az alkotmánymódosításra az az előírás, miszerint egy ügyvivő miniszter mandátumának maximális ideje 45 nap lehet. „Ha a válság 145 napot tart, mit csinálunk? Kormány és miniszterek nélkül maradunk? Ezek a dolgok megtörténtek, levontuk a tanulságot, és ezek alapján javítanunk kell az alkotmány szövegén” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a kommunizmus bukása óta foglalkoztatja a közvéleményt az államelnök megválasztásának és hatáskörének kérdése. „Nép által választott, nagy hatalmú államfőt akarunk vagy parlament által választott, inkább csak protokollszerepet betöltő államfőt? Mindkettő mellett és ellene is szólnak érvek” – mondta Klaus Iohannis.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdését „nem a televízió vagy a közösségi média” fogja eldönteni, hanem a nép által választott törvényhozók „mélyreható politikai vitái”.

Iohannis azt mondta, elvben egyetért az alkotmánymódosítás szükségességével, de ehhez higgadt tárgyalásokra van szükség az állam jobb működése érdekében.

(Agerpres)