Iohannis: az erdélyi szász-román kapcsolatok Románia és Németország kapcsolatait is erősítették

Klaus Iohannis államfő szerint példaértékűek az erdélyi szászok és románok békés együttélésen és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatai, s ezek Románia és Németország kapcsolatait is fejlesztették, erősítették.

Az államfő a Brassó megyei Szászkeresztúron (Crit) beszélt erről vasárnap a Haferland (Zabföld) kulturális fesztivál megnyitóján. A román nyelven elmondott beszédét, melynek egyes mondatait németül is elismételte, az elnöki hivatal honlapja közölte.

Az elnök kijelentette: az erdélyi szászok évszázadokon át bizonyították, hogy a jó szervezettség, a szolidaritás és az értékek, hitek és a szabadság tiszteletben tartásáért vívott állhatatos harc túlléphetik a történelem viszontagságait. Úgy vélte: a szászok integrációja a román nemzeti kultúrába Erdélyt olyan multikulturális térséggé alakította, amelyben a nemzeti kisebbségek korlátozások nélkül kinyilváníthatják identitásukat, és amelynek alapvető szerepük van a román társadalomban.

„Románia – az európai sokszínűség és egység mellett erősen elkötelezett államként – az a hely, ahol tiszteletben tartják az etnikai, vallási és kulturális sokszínűséget, és amely modellértékű a tolerancia, a nyitottság és a szolidaritás terén” – jelentette ki az elnök, aki a rendezvény fővédnökségét is vállalta.

Beszédében megemlítette: a kilencedik alkalommal megszervezett Haferland fesztivál nagy mértékben hozzájárul a szászok identitásának megőrzéséhez, a közösség sajátos kultúrájának bemutatásához.

„A kézműves műhelyek, a kiállítások, a hagyományos táncok, szász énekek (…) nem csupán egyszerű művészi megnyilvánulások. Ezek előzményei a térség újraélesztésének alapjait képezik az emberre és a környezetre figyelő fenntartható fejlődésnek” – jelentette ki.

laus Iohannis úgy vélte: a fiatal generációk bevonása az erdélyi szászok története egyes fejezeteinek a felidézésébe „a térség szellemiségének a fennmaradását” biztosítja.

A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor már csak 36 ezren vallották németnek magukat Romániában. Klaus Iohannis 2002 és 2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségét töltötte be.

(MTI)