Iohannis: Románia támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós integárcióját

Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, mint ahogyan a Moldovai Köztársaság és Grúzia integrációját is – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.

„Az EU e partnerországainak az európai családban van a helyük, és Románia mindent megtesz, hogy ez valósággá váljon” – írta az államfő egy Twitter-bejegyzésben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentette, hogy aláírta országa európai uniós csatlakozási kérelmét.

Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

Nyolc közép- és kelet-európai ország elnöke hétfőn követelte, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, és kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat – számolt be a Reuters.

„Nekünk, az uniós tagállam Bolgár Köztársaság, Cseh Köztársaság, Észt Köztársaság, Lett Köztársaság, Litván Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság és Szlovén Köztársaság elnökeinek szilárd meggyőződésünk, hogy Ukrajna megérdemli az azonnali tagjelöltség perspektíváját” – fogalmaztak a nyílt levélben. 

A Moldovai Köztársaság támogatását kérte az államfő Ylva Johansson uniós belügyi biztostól

Az ukrajnai helyzetről és az ukrajnai menekültek támogatásáról egyezetett hétfőn a Cotroceni-palotában az államfő Ylva Johansson uniós belügyi biztossal.

Az elnöki hivatal közleménye szerint a találkozón Klaus Iohannis elismerését fejezte ki az Európai Bizottságnak a jelenlegi ukrajnai válság kezelésében való aktív részvételéért, mind a szankciók, mind az Ukrajnának és lakosságának nyújtott közvetlen támogatás tekintetében. Ugyanakkor üdvözölte az Európai Bizottság azt a szándékát, hogy együttműködjön Romániával és a régió más országaival a menekülthullám kezelésében.

A megbeszélésen Klaus Iohannis tájékoztatta a belügyi biztost az Ukrajnának eddig nyújtott román politikai, katonai és humanitárius segítségről, illetve a Romániába érkezett ukrán állampolgárok helyzetéről és a menekültek támogatását célzó kormányintézkedésekről.

Az államfő arra kérte Ylva Johanssont, hogy az Európai Bizottság támogassa az ukrajnai menekülthullámmal küzdő Moldovai Köztársaságot is.

Az elnöki hivatal közleménye szerint a belügyi biztos elismerően szólt az Ukrajna melletti erőteljes romániai szolidaritásról, a menekülthullám romániai kezeléséről és az országukat elhagyó ukrán állampolgárok romániai támogatásáról. Elmondta vendéglátójának, hogy az EU tagállamainak az ukrajnai menekülthullám növekedésére kell felkészülniük, és arról biztosította Klaus Iohannist, hogy Románia számíthat az Európai Bizottság segítségére a helyzet kezelésében.

Határozott fellépésre van szükség az energia nyomásgyakorlási és zsarolási eszközként való felhasználásának megszüntetése érdekében

Joe Biden amerikai elnök meghívására újabb szűk körű megbeszélésen vett részt hétfő este Klaus Iohannis államfő más szövetséges államok és nemzetközi intézmények vezetői mellett az ukrajnai orosz invázió kapcsán.

Az Elnöki Hivatal közleménye értelmében Iohannis ismertette a résztvevőkkel azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket Románia hozott eddig Ukrajna megsegítésére, kiemelve azt a 3 millió euró értékű segélycsomagot, amely főleg védelmi felszerelést, üzemanyagot, élelmiszert, vizet, valamint gyógyszereket tartalmazott.

Az elnök ugyanakkor felajánlotta, hogy Románia készen áll a humanitárius segítségnyújtás elosztóközpontja lenni, tekintve, hogy országunknak van a leghosszabb közös határszakasza Ukrajnával.

Klaus Iohannis beszélt arról is, hogy Románia erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek határon való átjutásának megkönnyítésére. Hangsúlyozta, a Moldovai Köztársaságot is támogatni kell mind a menekülthullám kezelésében, mind egy eseteleges újabb energetikai válság esetén. E téma kapcsán Iohannis határozott és összehangolt fellépésre szólított fel „az energia politikai nyomásgyakorlási és zsarolási eszközként való felhasználásának megszüntetése érdekében”.

A román elnök megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint azt a jogát, hogy maga hozza meg a kül- és biztonságpolitikáját érintő döntéseket.

Beszélt az államfő a jelenlegi válságnak a keleti szárny biztonsági helyzetére, valamint a teljes euroatlanti térségre gyakorolt széles körű hatásairól is. Azt mondta, a jelenlegi súlyos helyzet ismételten bizonyítja a NATO elrettentő és védelmi pozíciója koherens és egységes megerősítésének fontosságát a keleti szárnyon, főleg a Fekete-tenger térségében.

A Joe Biden által kezdeményezett hétfői megbeszélésen részt vett még Emmanuel Macron francia elnök, Andrzej Duda lengyel elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint Fumio Kishida japán miniszterelnök is. 

A GDP 2,5 százalékára kell növelni a Románia védelmére fordított összeget

A jelenlegi helyzet indokolttá teszi, hogy Románia új stratégiai célokat tűzzön maga elé: egyrészt a bruttó hazai össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a védelemre fordított összeget, másrészt energetikailag függetlenítse magát, elsősorban a megújuló energiaforrások és a polgári atomenergia révén – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.

Az államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülése után kijelentette, az Ukrajna elleni orosz katonai támadás végkimenetelétől függetlenül a háború győztese az ukrán nép.

Hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni a olyan agresszorral szemben, aki a globális biztonságot fenyegeti.

„Ugyanakkor az Európai Unió ismét megmutatta, hogy egy nagy családot alkot, hogy együtt erősebbek vagyunk, és még a legsötétebb pillanatokban is képesek vagyunk megoldásokat találni” – tette hozzá Iohannis.

Az államfő kijelentette, Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt 30 év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.

Iohannis azt is bejelentette, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén két stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: az egyik, hogy a védelemre fordított összeget a bruttó hazai össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a román állam, a másik pedig, hogy energetikailag függetlenítse magát, elsősorban a megújuló energiaforrások és a polgári atomenergia révén.

A két célkitűzés gyakorlatba ültetéséhez politikai döntésre és az illetékes intézmények konkrét lépéseire van szükség – szögezte le az államfő.

(Agerpres)