Iohannis: Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait

Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témák az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok „felfújják” ezeket – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő szerdán Bukarestben, miután Novák Katalin magyar köztársasági elnököt fogadta a Cotroceni-palotában.

A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy parlamenti képviseletet is biztosít a nemzeti kisebbségeknek, olyan esetekben is, amikor a megszerzett szavazatszám nem lenne elegendő egy mandátumhoz.

„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott Klaus Iohannis.

Az államfő hozzátette, Magyarországon és Romániában is vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek felnagyításával próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.

„Az ország területén megvalósuló projektek nem lehetnek diszkriminatívak”

Alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak – szögezte le Klaus Iohannis.

A két államfő egyeztetése után a Cotroceni-palotában nyilatkozó Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz. Hozzátette, alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot.

„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott.

Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell hogy legyenek a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével.

A két államfő beszélt a gazdasági és az ágazati együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről is. Iohannis örvendetesnek nevezte, hogy 2021-ben és az idei év első felében jelentősen nőtt a két ország közötti kereskedelem.

Klaus Iohannis elmondta továbbá, napjaink egyik legsürgetőbb kérdése, az energiaellátás biztonsága kapcsán megvitatták a kétoldalú együttműködés lehetőségeit, illetve jómaga megerősítette Románia azon álláspontját, miszerint egységes, összehangolt és sürgős válaszlépésre van szükség az Európai Unió részéről e tekintetben. A jelenlegi helyzetben mielőbb meg kell szüntetni az Európai Unió és tagállamai Oroszországtól való energiafüggőségét, folytatni kell az Unión belüli infrastrukturális projekteket, és ezzel párhuzamosan az importforrások diverzifikálását, illetve az európai energiatermelés megerősítését. „Ugyanakkor remélem, hogy az európai intézmények és Magyarország közötti párbeszédben sikerülni fog megtalálni a legjobb és legmegfelelőbb megoldásokat” – nyomatékosította.

Iohannis elmondta, a megbeszélésen megerősítette, hogy Románia teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és minden téren támogatja a háború sújtotta országot. Emellett hangsúlyozta a Moldovai Köztársaság támogatásának szükségességét, mind az ukrajnai háború előidézte válság leküzdésében, mind az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében.

„Románia magas színvonalú oktatást akar biztosítani, anyanyelvtől függetlenül”

Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani – jelentette ki Klaus Iohannis.

„Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, emiatt javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. A rendszer fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, és pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is” – fogalmazott Iohannis a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Rámutatott, vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de vannak problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár.

„Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le az államfő.

Novák Katalin: megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk

Magyarország és Románia két szomszédos ország, és mindkettőnek érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük – jelentette ki a bukaresti hivatalos látogatáson levő magyar köztársasági elnök.

Novák Katalin a Klaus Iohannis román államfővel tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek.

„Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – mondta a magyar köztársasági elnök.

Novák Katalin köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette azt a román fél.

„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – mondta Novák Katalin. 

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, államelnökké választása után rövid idővel valóban tett egy látogatást Romániában, a református egyház által szervezett rendezvényre való meghívásnak téve eleget. „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni, én ott voltam, ő is tud róla, beszéltünk erről, nincs semmi látnivaló ezzel a látogatással kapcsolatban sem” – fogalmazott.

A magyar államfő pozitív üzenetként értékelte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség része a román kormánynak.

„Mindkettőnknek érdeke a magyar kisebbség jogainak védelme, a magyar államfőnek és Magyarországnak is az az érdeke, hogy a magyar kisebbségek a szülőföldjükön boldogulni tudjanak, így itt Erdélyben is. A kisebbségek jogainak védelme, megszilárdítása valóban egy közös érdek, és ahogy hangsúlyoztam, az, hogy az RMDSZ tagja a román kormánynak, számunkra egy olyan pozitív üzenet, egy olyan lehetőség, amely biztosíthatja, hogy ezek a jogok érvényesülni is tudjanak itt, Erdélyben is” – jelentette ki Novák Katalin.

„Szeretnénk elérni az energiaszuverenitásunkat; számítunk Romániára”

Az Ukrajnában zajló háborúról és az energiafüggőségről is szó esett Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román köztársasági elnök találkozóján.

A két államfő közös sajtótájékoztatóján Novák Katalin arról számolt be, az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy szomszédos államként Magyarország és Románia egyaránt érintett. „Megtapasztaljuk egyrészt a fenyegetettséget, amit az ukrajnai háború közelsége okoz, másfelől pedig azt a humanitárius segítségnyújtást, amelyet mind a magyar, mind a román emberek biztosítanak a menekülteknek. Magyarországra is több mint 900.000 menekült érkezett a mai napig, az ő segítésük folyamatos; egy olyan összefogás van ma Magyarországon, amelyhez hasonló még nem volt, ilyen nagyméretű humanitárius akció még nem volt Magyarország történetében. Romániában is segítségére sietnek a menekülteknek, ez mindkét ország számára, az itt és az otthon élők számára is jelentős kihívást jelent. Ebben minden lehetséges segítséget megköszönünk és az ezzel kapcsolatos elismerő szavakat örömmel fogadjuk. Az érdekünk ebben is közös” – nyomatékosította.

Mint elmondta, a találkozón szó esett az energiakérdésről, az energiafüggőség csökkentésének lehetőségeiről is. „Magyarország helyzete még nehezebb, a kiszolgáltatottsága még nagyobb, mint Romániáé. Tengeri kikötővel, tengeri határral nem rendelkező országként mi kiszolgáltatottabbak vagyunk az orosz energiaforrásoknak, mint Románia. Mi ezt az energiafüggőségünket csökkenteni kívánjuk az elkövetkező években, és szeretnénk elérni energiaszuverenitásunkat. Dolgozunk ezen, minden olyan kezdeményezést örömmel látunk és támogatunk, amely növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét, és minket függetlenít az orosz energiaforrásoktól. Számítunk Romániára ebben a vonatkozásban is, hiszen az innen vagy Románián keresztül érkező energiaforrások Magyarországnak segítséget tudnak majd nyújtani. Fűteni kell akkor, amikor majd hideg lesz, ezt a telet is át kell vészelni a magyar embereknek is, éppen ezért mi olyan döntéseket tudunk támogatni, amelyek nem teszik kiszolgáltatottá a magyar embereket” – mondta a magyar köztársasági elnök.

Újságírói kérdésre válaszolva Novák Katalin kifejtette, Magyarországnak az a célja, hogy a lakosságnak biztosított legyen az elegendő és megfizethető áram és gáz még a leghidegebb hónapokban is. Ezért Magyarországon a piacinál alacsonyabb árat kell fizetniük a fogyasztóknak az energiáért. „Ugyanez igaz az üzemanyagokra is: amikor magáncélra az állampolgárok üzemanyagot vásárolnak, akkor ott is a piacinál alacsonyabb árat kell megfizetniük, éppen azért, hogy el tudják viselni azokat a terheket, amelyek a háborús helyzetből fakadó energiaválság következményei. Ez a Magyarország által nemcsak meghirdetett, hanem foganatosított lépés is, és a jövőben is a magyar fogyasztókat, a magyar polgárokat fogjuk védeni, és garantálni fogjuk számukra, hogy ne legyen hideg a lakásukban, és legyen elegendő áramuk és gázuk megfizethető áron a leghidegebb időszakban is” – mutatott rá.

Az ezzel kapcsolatos uniós döntések kapcsán a magyar államfő kijelentette, figyelembe kell venni a különböző európai uniós tagállamok különböző sajátosságait.

„Nem mindenkinek ugyanakkor a mozgástere akkor, amikor az energetikai diverzifikációról vagy az energiafüggőség csökkentéséről van szó. Ezeknek az egyéni adottságoknak a figyelembevételével lehet döntéseket hozni, tehát nem a kötelezés a jó eszköz, hanem az, ha valamilyen ajánlások megszületnek. (…) Hangsúlyozom, hogy mindig figyelembe kell venni, hogy különböző adottságokkal rendelkező országok vannak az Európai Unióban, és ezeknek az adottságoknak a figyelembevételével kell tudnunk ezeket a döntéseket meghozni” – nyomatékosította Novák Katalin.

„Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez”

Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez – nyilatkozta Novák Katalin.

„Beszéltünk Románia schengeni tagságáról is, Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez; ezt a folyamatot meglátásunk szerint lehet még gyorsítani, és ebben számíthat Románia Magyarországnak a támogatására” – jelentette ki a magyar köztársasági elnök.

Beszámolója szerint román hivatali kollégája is alátámasztotta: közös európai érdek, hogy Magyarország és Lengyelország részesüljön a nekik járó európai forrásokban.

„Beszéltünk arról is, amit elnök úr is alátámasztott, hogy közös érdekünk az, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, én ezt kiterjeszteném Lengyelországra is. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a nekik jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, illetve ahhoz, hogy ezt a nehéz, kihívásokkal teli időszakot minél jobban át tudjuk vészelni, és Európa ebben is erősödni tudjon” – hangsúlyozta.

Novák közös érdekként határozta meg az Európai Unió befolyásának növelését.

„Most az Európai Unió olyan kihívások előtt áll, mint korábban talán sohasem: egy koronavírus-járvány által fémjelzett időszakot követően most itt vagyunk a háború szomszédságában, ez korábban nem látott feladatok elé állít bennünket. Ha megnézzük, hogy globálisan ma mekkora az Európai Uniónak a hangja, a befolyása, akkor sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy ez csekély ahhoz képest, hogy mekkora szerepet játszhatna vagy kellene játszania akkor, amikor a globális döntésekről van szó. Tehát az a célunk, az a feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, hogy az Európai Unió befolyását növelni tudjuk; ez tehát közös érdekünk, és ennek érdekében hajlandóak és készek is vagyunk közösen fellépni, amikor tudunk ennek érdekében tenni. Most közös döntésekre van szükség. Jó közös döntésekre van szükség. Ebből a „közös” is hangsúlyos, és a „jó” is” – fogalmazott.

A két elnök beszélt arról is, hogy Európa jelenleg nemcsak gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai kihívásokkal néz szembe, hanem demográfiai válsággal is.

„Az is közös problémánk, hogy Európának a népessége természetes módon nem növekszik, ezzel Európa súlya ismételten csak csökkenni fog a jövőben. Arról is beszéltünk, hogy milyen fontos a családoknak a megerősítése, a családoknak nyújtott támogatások fokozása, hiszen Európának képesnek kell lennie demográfiai értelemben is fennmaradni, sőt, az lenne a jó, hogyha erősödni tudnánk. A közös érdek mindenképpen az, hogy két szomszédos európai uniós tagállamként és két szomszédos reménybeli tagállamként megtegyünk mindent annak érdekében, hogy Európa hangja erősebb legyen, és Európa befolyása nagyobb legyen a világpolitikai eseményekben” – summázta Novák Katalin.

(Agerpres, fotó: presidency.ro)