Iohannis: történelmi léptékű a Művelt Románia projekt finanszírozási keret

A Művelt Románia projekt „történelmi léptékű anyagi támogatásban” részesül, amely több mint három és fél milliárd euróra tehető – jelentette ki Klaus Iohannis, miután hétfőn, kedden és szerdán a politikai szféra, a szociális partnerek és a szakma képviselőivel konzultált a projektről.

„A Művelt Románia projekt finanszírozási kerete számottevő, mondhatni történelmi léptékű: 3,6 milliárd euró. További európai alapokból 400 millió eurót fordítunk majd az állami tanintézmények felújítására, hogy biztonságban tudjuk a gyermekeket és tanáraikat” – mondta az államfő.

Iohannis kifejtette, a projektben megfogalmazott prioritások és reformok egy részére többek közt az országos helyreállítási terv révén biztosítanak finanszírozást. Ezek között a prioritások között szerepel többek közt az iskolaelhagyás csökkentése, 10.000 iskolai laboratórium felszerelése, 75.000 osztályterem bebútorozása, 140 bölcsőde építése, 10 duális oktatási központ kialakítása, valamint 100.000 pedagógus kiképzése az online oktatásra – sorolta az elnök.

Az államfő bejelentette, a kormány a jövő héten memorandumban fogadja el a Művelt Románia projekt célkitűzéseit.

Iohannis elmondta, a kormány támogatását fejezte ki a Művelt Románia projekttel kapcsolatban, és jövő héten memorandumban fogja rögzíteni a projekt célkitűzéseit, megállapít egy ütemtervet, kinevezi a projekt felelőseit és a gyakorlatba ültetés határidőit.

„Mindenki számára megadatik a kompetencia alapú érettségi vizsga lehetősége”

A Művelt Románia projekt három típusú líceumi képzés bevezetésére tesz javaslatot, ezek négyévesek lennének, és kompetencia alapú érettségi vizsgával zárulnának – közölte Klaus Iohannis.

Az elnök szerint elméleti, szakmai és tehetséggondozó líceumok közül válogathatnak majd a nyolcadik osztályt végzett tanulók, és bármelyik négyéves képzést választják, adott lesz számukra a lehetőség arra, hogy érettségizzenek.

Az államfő hozzátette, a terv értelmében az érettségi vizsga kompetenciaalapú lesz. „Olyan vizsgát akarok, amely megfelelően felméri a végzősök képességét a társadalomban és általában az életben való boldogulásra. Egy érettségizőnek – szakiránytól függetlenül – képesnek kell lennie megérteni az éghajlatváltozás okozta problémákat vagy a vakcinák hasznosságát. Így bizonyosodhatunk meg arról, hogy az aktív állampolgárság nem marad a deklaratív kívánság szintjén” – fogalmazott.

Iohannis kiemelte, a sikeres érettségi vizsga továbbra is előfeltétele marad az egyetemi képzésre való jelentkezésnek.

A Művelt Románia terv célkitűzései között említette az elnök a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, a funkcionális analfabéták arányának csökkentését, illetve a digitális kompetenciák fejlesztését mind a tanárok, mind a tanulók körében.

„Szilárd meggyőződésem, hogy csak egy művelt Románia lehet erős Románia, ugyanakkor minden hatóság és politikai erő részvételére szükség van ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósuljon a polgárok érdekében” – zárta nyilatkozatát az államfő.

A líceumok szervezhessenek felvételi vizsgát a tanulók számára

A Művelt Románia projektben szereplő egyik elképzelés szerint a líceumok minden második félévben felvételi vizsgát szervezhetnek majd – mondta Klaus Iohannis.

Az államelnök szerint a rugalmasságra és az individuumra kell összpontosítani. „Noha az országos képességfelmérő vizsga marad a fő eszköz a nyolcadik osztályt elvégzett fiatalok kompetenciáinak felmérésére és a líceumi osztályokba való bejutásra, azt javasoltuk, hogy az oktatási intézmények a második félév teljes időtartama alatt szervezhessenek kiegészítő jellegű felvételi vizsgát a diákok számára, mind az elméleti, mind a tehetséggondozói, mind pedig a szakoktatás terén” – mondta.

A tanügyi rendszer struktúrája lényegében nem fog változni, a korai oktatást viszont fejleszteni akarják, és nagyobb autonómiát biztosítanának az iskolák számára, főleg ott, ahol ennek nincsenek adminisztratív akadályai. Az oktatási szakaszok közti átmenet folyamatában viszont terveznek változtatásokat – mondta még az államfő.

(Agerpres)